Alapvetően nem ért egyet a mesterséges balatoni vízpótlással a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM), mégis meg kívánja vizsgáltatni annak a műszaki feltételeit, hogy szükség esetén biztosítani lehessen az ökológiai egyensúly fenntartásához elengedhetetlen legalacsonyabb vízszintet. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemrégiben beszámolt arról, hogy a szakértőknek meg kell vizsgálniuk, melyik alternatíva járna a legkisebb költséggel és ökológiai kockázattal. A tervek szerint február végéig terjesztik a parlament elé a Balatonnal kapcsolatos idei feladatokról szóló kormányhatározat tervezetét, amely a térség csatornázásával kapcsolatos fejlesztésekre, valamint a part menti illegális építmények elbontására is kiterjed.

A KVM tavaly külső szakértői csoport bevonásával vizsgálta a mesterséges vízpótlás szükségességét. A csoport elutasító álláspontra helyezkedett, mondván, a tó pillanatnyi ökológiai állapota nem indokol ilyen beavatkozást. Igaz, a szakértők hozzátették: nem prognosztizálható biztosan, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben tartósabban is csapadékhiányra és a vízszint további csökkenésére kell-e számítani.

Konkrétabbak a tervek a Tisza vízgyűjtő területének árvízvédelmét szolgáló Vásárhelyi-terv megvalósításával kapcsolatban. A hullámtér rendezésének folytatása mellett az idén megkezdődik az első két árapasztó vésztározó kialakítása Cigánd-Tiszakarád térségében és Tiszaroff mellett. A Vásárhelyi-terv megvalósítására a KVM az idén 8 milliárd forintot használhat fel. Az elkövetkező három évben a tervek szerint összesen 65 milliárd forintot fordítanának a térség tájhasználatát is jelentős részben átalakító program infrastrukturális munkálatainak finanszírozására. (VG)