Alapvetően nem ért egyet a mesterséges balatoni vízpótlással a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM), mégis meg kívánja vizsgáltatni annak a műszaki feltételeit, hogy szükség esetén biztosítani lehessen az ökológiai egyensúly fenntartásához elengedhetetlen legalacsonyabb vízszintet. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemrégiben beszámolt arról, hogy a szakértőknek meg kell vizsgálniuk, melyik alternatíva járna a legkisebb költséggel és ökológiai kockázattal. A tervek szerint február végéig terjesztik a parlament elé a Balatonnal kapcsolatos idei feladatokról szóló kormányhatározat tervezetét, amely a térség csatornázásával kapcsolatos fejlesztésekre, valamint a part menti illegális építmények elbontására is kiterjed.
A KVM tavaly külső szakértői csoport bevonásával vizsgálta a mesterséges vízpótlás szükségességét. A csoport elutasító álláspontra helyezkedett, mondván, a tó pillanatnyi ökológiai állapota nem indokol ilyen beavatkozást. Igaz, a szakértők hozzátették: nem prognosztizálható biztosan, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben tartósabban is csapadékhiányra és a vízszint további csökkenésére kell-e számítani.
Konkrétabbak a tervek a Tisza vízgyűjtő területének árvízvédelmét szolgáló Vásárhelyi-terv megvalósításával kapcsolatban. A hullámtér rendezésének folytatása mellett az idén megkezdődik az első két árapasztó vésztározó kialakítása Cigánd-Tiszakarád térségében és Tiszaroff mellett. A Vásárhelyi-terv megvalósítására a KVM az idén 8 milliárd forintot használhat fel. Az elkövetkező három évben a tervek szerint összesen 65 milliárd forintot fordítanának a térség tájhasználatát is jelentős részben átalakító program infrastrukturális munkálatainak finanszírozására. (VG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.