Aranyrészvény helyett vétójog
Hamarosan a kormány elé kerül az aranyrészvényt átalakító törvény tervezete - mondta lapunknak Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára. Ennek értelmében az uniós csatlakozással az energetikai társaságokra, egy honvédelmi cégre és a Matávra korlátozódik majd az állam jelenlegi, kivételezett beavatkozási lehetősége.
A privatizációs törvényben felsorolt valamennyi többi vállalkozásban fennálló állami jogosultság - a leendő törvény hatálybalépésével - egyetlen törzsrészvénnyé alakul át. Ám nemcsak a cégek köre szűkül minimálisra, hanem módosul az aranyrészvény tartalma is - közölte Gadó Gábor. A jogszabály-előkészítők arra törekedtek, hogy a megváltozott aranyrészvény a lehető legkisebb mértékben térjen el a társasági törvényben szabályozott, vétójogot biztosító elsőbbségi részvénytől.
Az állam vétójoga csupán néhány alapvető kérdésre, az egyesülésre, szétválásra, jelentős vagyon értékesítésére - az energetikai társaságokban például mindössze a pénzeszközök átcsoportosítására - terjed ki majd. Az ezekre vonatkozó közgyűlési határozatokhoz az elsőbbségi részvényes állam képviselője öt napon belül vagy hozzájárul igenlő szavazatával, esetleg hallgat, és akkor voksa megadottnak tekintendő, vagy - ha a közrendet, az ellátás biztonságát veszélyezve látja - megtagadja azt. A társasági törvény szabályozása szerinti vétó ellen nincs apelláta. Az állam aranyrészvényesi döntése viszont - amit egyébként indokolni köteles - a bíróság előtt megtámadható. Az állam ekként - illetékes minisztériuma vagy más kijelölt hivatal útján - igyekszik garantálni bizonyos közfeladatok ellátását. Mindazonáltal, hangsúlyozta Gadó Gábor, ezekben az esetekben részvényesként működik, tehát nem közigazgatási határozatokat hoz.
Szakvélemények szerint az államnak már a privatizációt követően le kellett volna mondania vagyoni hozzájárulásával és tényleges kockázatvállalásával összhangban nem álló jogosultságáról, amivel egyébként jószerivel nem is élt. Ennélfogva az aranyrészvény egyik napról a másikra történő megszűnése sem az érintett cégeknek, sem az államnak nem okoz majd különösebb megrázkódtatást. A javaslat márciusban a parlament elé kerülhet, így a csatlakozáskor - eleget téve az uniós elvárásoknak - már törvényként hatályosulhat.
