Hogyan látja a település gazdasági lehetőségeit?

Lombos István, Balassagyarmat polgármestere

"Az elmúlt évtizedben a város gazdasági struktúrája átalakult. A régi, nagy gazdálkodóegységek (textil-, gép-, illetve húsipari vállalatok) vagy megszűntek, vagy visszafejlődtek. Az új vállalkozások viszont még nem elég erősek ahhoz, hogy jelentős összegű fejlesztéseket végezzenek. A felfutáshoz még legalább 3-4 évre van szükség. A befektetői aktivitás jelenleg nem érzékelhető Balassagyarmaton, sőt az előző évekhez képest tavaly megtorpanás volt érezhető. Ezért a város fejlődésének irányát a közép- és nagyvállalkozások megerősítésében, számuk gyarapításában látom. Ami az önkormányzatot illeti, az idén mintegy nyolcmilliárd forintból gazdálkodik, és ebből közel 200 milliót tervez fejlesztésekre fordítani ebben az évben. A közalkalmazottak, köztisztviselők száma igen magas a városban, az önkormányzathoz tartozó 22 intézmény költségvetésének 80 százaléka bér-, vagy személyi jellegű kiadás."



Sisák Imre János, Pásztó polgármestere

"Számomra elfogadhatatlanok azok a statisztikai adatok, amelyek a munkanélküliségi ráta országos csökkenését mutatják, ugyanis Nógrád megyében azt tapasztaljuk, hogy sorra vonulnak ki a multinacionális vállalatok. Egyik példa erre a Sole Hungaria Rt., amely pásztói üzeméből mintegy 250 főt bocsát el. Bár a helyi kis- és középvállalkozók szépen fejlődnek, nem tudják ellensúlyozni a multik kiesését. A nagyvállalatok kivonulása mintegy 70 millió forint adókiesést jelent Pásztó önkormányzatának, amivel rendkívül nehéz helyzetbe került a város. Az idén 3,8 milliárd forintból gazdálkodunk, amelyből 717 milliót tudunk fejlesztésekre fordítani. A lakosság életkörülményeit javítandó, most indul egy közel egymilliárd forintos szennyvízberuházás, amelyhez az önkormányzat 28 százalékos önrészt biztosít."



Mezőfi Zoltán, Rétság polgármestere

"Rétságon jelenleg mintegy 200 gazdasági vállalkozás működik. Problémát jelent, hogy a multinacionális cégek 2005-ig adómentességet élveznek. Remélhetőleg azonban az adómentesség lejárta után nem költöznek el a városból, így 2005-től könnyebb lesz gazdálkodnunk. A 2/A út megépítése, illetve a főváros közelsége nagy előnyt jelent. Ennek ellenére 3-4 évvel ezelőtt megtorpant a befektetők aktivitása, és ez a ,pangás' azóta is tart. Pedig a rétsági ipari parkban még egy jelentős nagyságú - vagy több kisebb - gyár építésére is lehetőség van. Mint az ország valamennyi önkormányzata, a rétsági is erősen forráshiányos. A háromezres város idei költségvetése csupán 500 millió forint, így külső segítség nélkül nem képes fejlesztésekre költeni. Az OTP rugalmas hitelkonstrukciójának köszönhetően azonban most zajlik egy 100 százalékos csatornázottságot megcélzó szennyvízberuházás."