Közös stratégia Tokaj-Hegyalján

A zempléni térség, illetve a világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja hírneve ellenére hátrányos helyzetű terület. A három kistérséget érintő, 140 ezer főt számláló térségben a munkanélküliségi ráta 13 százalékos, az egy főre jutó jövedelem szintén alacsony, a megyei szint 85 százalékát sem éri el. A kitörési pont az évszázados bortermelésre, borkultúrára, az épített és természeti környezetre alapozó minőségi idegenforgalom fejlesztése lehet.

A Tokaj Mikrorégióért Alapítvány tizenhét projektet nyújtott be a pályázat-előkészítő alapra. Ezek mindegyike támogatást kapott, így minden projektet kidolgoz az arra kijelölt szervezet. Klabán Zoltán Sándor térségi menedzser a Világgazdaságnak elmondta: az első lépés az volt, hogy a települések számba vették mindazokat az értékeket, amelyeket természeti adottságaik, hagyományaik, épített örökségük alapján fel tudnak mutatni, és eddig fejlesztésükre nem volt pénz. Nyolcvan ötlet gyűlt össze, mintegy 13 milliárd forint értékben. Ezek közül a polgármesterek választották ki a tizenhét projektet, annak alapján, hogy melyek azok, amelyek a legnagyobb hozadékot jelenthetik a térség továbbfejlődése szempontjából.

A fejlesztési elképzelések öt téma köré csoportosíthatók. A kultúrát kiszolgáló létesítmények sorába tartozik hat projekt, köztük is kiemelt helyen szerepel a széphalmi Kazinczy-mauzóleum. A borkultúrát bemutató fejlesztések sorában hangsúlyos szerepet kap a tokaji borok háza, illetve Tolcsván a bormúzeum rekonstrukciója. Hét projekttel szerepel a tervezett fejlesztések között a természeti attrakciók témacsoport, öttel pedig a víziturizmus infrastruktúrájának bővítése. Ez utóbbiból igazi turistacsalogató látványosság a Bodrog bal partján levő bodrogzugi tájvédelmi körzet, amely a tervek szerint gyaloghidat és kerékpárutat kap. Az ötödik témacsoport az épített örökség, amelynek elképzelései elsősorban a Rákócziak és Bocskaiak egykori birtokain álló számos műemlék épület felújítását, új hasznosítását jelentik.

A teljes fejlesztés összköltsége 2,2 milliárd forint. A települések a saját területükön levő fejlesztések 2,5 százalékos önrészét maguk gazdálkodják ki. Elképzeléseik szerint az év közepére a tanácsadókkal egyeztetett dokumentáció elkészülhet, s a pályázatot a regionális operatív programra július-augusztusban be is adhatják. (SzS)