Siófok válaszra vár

Az elmúlt hetekben az M5-ös autópályáról szóltak a hírek, de bízunk benne, hogy hamarosan Siófok is választ kap: hogyan kívánja a kormányzat csökkenteni azokat a károkat, amelyeket az M7-es fizetőssé tétele okozott városunknak. A felmérések szerint az autópálya kihasználtsága Siófok körzetében a főszezonban is csak 30 százalékos, a 7-es és a 65-ös úton viszont 140 százalékos lett a forgalom az utak névleges kapacitásához képest. Az idegenforgalmi szezonban a belvárosban 30 százalékkal több a gépjármű, a település egyes részein állandósultak a dugók, s mindez olyan környezeti terhelést jelent, amelyet az önkormányzat saját erőből semmiképpen sem tud enyhíteni.

Siófok számára optimális az autópálya szabadi-sóstói és zamárdi csomópontja közötti szakaszának díjmentessé tétele lenne. Így oldották meg Érd és Székesfehérvár körzetében is, hogy a forgalom ne zúduljon lakott városrészekre. Sajnos városunk esetében ezt a megoldást a kormány elutasította, amiben véleményem szerint az is szerepet játszott, hogy ellenzékiként nem tudtunk olyan erőteljesen lobbizni, mint az említett kormánypárti vezetésű települések. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium álláspontja szerint Siófok körzetében nem lenne megoldás a díjmentesítés, mert az autósok nagyobb része matricával érkezik az autópályáról, és azért jön be a városba, mert ez az úti célja. Siófok vonzáskörzetében azonban nagy a belső mozgás is: saját felméréseink szerint az úton lévő gépkocsik 30 százaléka az M7-est választaná, ha az autópálya díjmentes lenne.

A helyzet rendezésére született kormányhatározat intézkedési terv elkészítését írja elő, amelynek határideje már lejárt. Bízunk benne, hogy a közlekedési tárca hamarosan valóban befejezi. Az elképzelések szerint meg kell oldani többek között a környezeti terhelésnek leginkább kitett lakótelep nyílászáróinak hangszigetelését, és biztonsági okok miatt az erőteljesen megnövekedett forgalmú utaknál járdaszigetek kiépítésére van szükség. De ami a legfontosabb lenne, az egy új híd a Sió-csatornán.

Becslések szerint a híd költsége a rávezető utak kiépítése nélkül is mintegy 1,5 milliárd forint. Siófok költségvetését tekintve egyértelmű, hogy saját forrásokból megoldhatatlan a környezeti károk enyhítéséhez szükséges beruházások finanszírozása. Amúgy is igen nehéz évre számítunk 2004-ben. A város költségvetési főösszege mintegy 8 milliárd forint. A központi költségvetésből származó források 141 millió forinttal csökkentek a tavalyihoz képest, s a normatívák és a dologi költségekre folyósított összeg meszsze nem fedezi a kiadásokat. Béremelést az idén nem tervezhetünk. Emellett létszámleépítést is végre kell hajtanunk, annak ellenére, hogy nőnek a kötelező önkormányzati feladatok, illetve folyamatosan emelkedik a város állandó lakossága, szükség van tehát a közalkalmazottra és a köztisztviselőre. A szolgáltatások szűkítésével is csak egy határig lehet takarékoskodni. Az önkormányzatok számára nagy költséget jelentő közvilágítást esetleg lekapcsolhatjuk korábban, de rendeljünk el az iskolákban szünetet a hideg téli napokon, mert nem tudjuk kifizetni a fűtést?

Az elmúlt években közel 2 milliárd forintot tudtunk saját bevételeinkből fejlesztésekre fordítani, de erre már nem számíthatunk. Az idegenforgalmi adatok szerint tavaly a Balaton déli partján 17 százalékkal csökkent a turizmus, s ez a tény szintén nem ad okot optimizmusra. Az idén 1,4 milliárd forintot tervezünk beruházásokra és felújításokra, de ennek nagyobb részét vagyonértékesítésből és hitelfelvételből kell fedeznünk. A különböző hazai és uniós pályázatokhoz szükség van önrészre is. A hosszú előkészítés, illetve az utófinanszírozás miatt ebben az évben uniós források beérkezésével, illetve felhasználásával még a sikeres pályázatok esetén sem számolhatunk. Összességében úgy ítélem meg, hogy a rendszerváltás óta ilyen rossz helyzetben még nem volt az önkormányzat, s nem látom a kormányzati segítségnyújtásnak azokat a jeleit sem, amelyekre feltétlenül szüksége lenne a városnak.