Megalakult a szegénységellenes hálózat
A szegénység megszüntetéséért és a kirekesztés ellen küzdő civil szervezetek részvételével megalakult a Magyar Szegénységellenes Hálózat pénteken Budapesten.
A hálózat alapvető célja, hogy a problémát kormányzati és nem kormányzati szinten egyaránt napirenden tartsa, valamint lehetővé tegye az információcserét a területen tevékenykedő szervezetek között - mondta el Ferge Zsuzsa, a hálózat megalakulását kezdeményező Szociális Szakmai Szövetség (3SZ) elnöke az alakuló ülésen a sajtó képviselőinek.
Az Európai Unióval való együttműködésről elmondta:, "fontos cél az, hogy a magyar kormányzat szinte kötelező feladatait, amelyek arról szólnak, hogy csökkentsék a szegénységet és a kirekesztést, ez a hálózat ellenőrizze, nyomon kövesse, tudósítson róla országosan és Európa felé is".
A hálózathoz csatlakozó 22 szervezet között van a Magyar Vöröskereszt, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, az Üdvhadsereg, a Létminimum Alatt Élők Társasága.
Ferge Zsuzsa közölte: a hazai hálózat várhatóan még ebben az évben tagjává válik az Európai Szegénységellenes Hálózatnak (EAPN), amely a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem ügyét képviseli az Európai Unióban.
Tájékoztatása szerint a minden uniós országból taggal rendelkező EAPN több mint 10 éve alakult, a nem uniós országok közül eddig Bulgária csatlakozott a szervezethez.
Hozzátette: a hálózat, amely minden szegénység és kirekesztettség ellen tevékenykedő szervezet felé nyitott, nem bejegyzett szervezetként működik majd, a tagok közötti koordinációt a 3SZ látja el.
Ferge Zsuzsa elmondta, hogy többféle adat létezik arra vonatkozólag, hogy hány embert érint a szegénység Magyarországon.
A legmélyebb szegénységben, azaz teljes létbizonytalanságban mintegy 500-600 ezer ember él. "Ha a szegénység felső határát ott húzzuk meg, hogy ki az, akinél elég egy háromnapos betegség, hogy felbillenjen az egész háztartás, akkor ez 3 millió ember" - mondta Ferge Zsuzsa.
A különösen veszélyeztetett csoportok közé sorolta a tartósan munkanélkülieket, a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket és a romákat.
Megemlítette, hogy a kormány által tavaly decemberben az unióhoz eljuttatott KSH-adatok szerint 12 százalékos Magyarországon a szegénységi arány, ebbe a körbe azok tartoznak, akiknek családi bevétele nem éri el a családokra eső átlagjövedelem 60 százalékát.
A kormány által kidolgozandó cselekvési terv és az abban felállítandó mutatók szerint ennek a számnak 2-3 év alatt csökkennie kell, 2010-ig pedig jelentős változást kell elérni.
Elmondta: májusban kezdődik meg az EU felkérésére készülő kormányzati cselekvési terv társadalmi vitája, amelyben a hálózat jelentős szerepet kíván játszani.(MTI)
