Legyen népszavazás az EU-alkotmányról!
Miért kell ön szerint népszavazás az EU-alkotmányról, ha az alkotmányos szerződés gyökeresen nem alakítja át az uniót az alapszerződések jelenlegi rendszeréhez képest, és új hatásköröket sem delegál uniós szintre? Volt már népszavazás a tagságról, minek rövid időn belül megismételni?
Határozott meggyőződésem, hogy az EU alkotmányos alapszerződését Magyarországon is legalább véleménynyilvánító népszavazásra kell bocsátani. Tévedés, hogy a szerződés gyökeresen nem alakítja át az EU alkotmányos rendszerét. Igen jelentős változások lesznek, az új szerződés például eltörli az unió eddigi hárompilléres szerkezetét, az EU jogalanyiságot kap, és a jelenlegi úgynevezett 3. pillérre (rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben) is kiterjesztik a közösségi módszertant, azaz a teljes jogharmonizációs folyamatot. Ez óriási változás és kihívás például a magyar bűnügyi jogtudományoknak. Igen jelentős változás, hogy az alkotmányos szerződés II. fő része, az alapjogi charta a ratifikációval kötelező lesz. De új uniós intézményekről is beszélnünk kell 2007 után, mint például az Európai Főügyészség, amely hatásköri változást is jelent, és még hosszan folytathatnám. Ami pedig a népszavazás időbeli kérdését illeti, ha Dániában és Írországban rövid időn belül tudnak népszavazást tartani EU-témában, akkor esetleg nálunk sem kell félni tőle. Így talán a magyar választópolgárok is jobban magukénak érzik az alapjogi chartát, mert megértik a népszavazási kampányban, hogy van ilyen, és számukra újabb jogokat biztosít.
Az emberek a magyar alkotmányt sem ismerik, nemhogy az uniósat. Nem félő-e, hogy információ hiányában esetleg megalapozatlanul döntenek majd?
Nem gondolom, hogy hatásos és komoly érv egy demokratikus jogállamban, hogy mivel az emberek a saját hazájuk alkotmányát sem ismerik, ezért már mint egy EU-tagállamban, ne tudjanak az EU alkotmányáról sem. Másfelől, mielőtt az alkotmányos alapszerződés kidolgozása a konventben megindult, éppen azt a célt fogalmazták meg a tagállamok a laekeni EU-csúcson, hogy még közelebb kell vinni az uniót polgáraihoz, közérthetővé kell tenni az alapszerződési jogot azok számára, akik címzettjei, azaz valamennyiünk számára, hiszen jogok és kötelezettségek származnak belőle ránk is.
Az EP-választások tapasztalatai azt mutatják, hogy nem az EP-ről, hanem saját kormányáról mond véleményt ilyenkor a választók nagyobbik része. Nem félő-e, hogy a belpolitikai helyzet függvénye lesz a népszavazási eredmény?
Időzítés kérdése, hogy mennyire lesz belpolitika az alkotmányos alapszerződésről szóló népszavazás, és mennyire fog magáról az EU új alkotmányáról szólni. Célszerűnek tűnik ezért, valamikor 2006 tavaszán megtartani, részben azért, mert akkor már lesznek más tagállambeli pozitív tapasztalatok - reményeim szerint, részben pedig a 2006-os választások után vagy azzal egy időben a pártok őszinte színvallásra kényszeríthetőek arra nézve, hogy mennyire tudnak felelősen egy újraegyesült Európában élni és gondolkodni tudni, és azért tenni is.
Vélhetően alacsony lesz a részvételi arány, lehet-e reális így az eredmény? Nem kínos-e, ha a nemzetközi sajtó tele lesz olyan cikkekkel, hogy a magyarokat nem érdekli az EU?
A részvétel magas lesz, ha az emberek megértik, hogy fontos dologról van szó, őket érintőről. Ehhez minden információt meg kell nekik adni. Persze ehhez tanulni kell a tavalyi fiaskóból. Szerintem rossz volt a kampány, és ezt annyival nem lehet elintézni, hogy akkor megszüntetjük az EU Kommunikációs Közalapítványt. A 21. század kibővített EU-ja ezen a téren is profizmust és igazi hozzáértést követel, mint ezt más tagállamokban láthatjuk.
Nem lenne-e kínos, ha éppen Magyarországon vetnék el a polgárok az EU-alkotmányt? Ezzel "járulnánk hozzá" az EU fejlődéséhez?
Magyarországnak hinnie kell önmagában, nem hiszem, hogy az emberek hazánkban Európa jövőjéről (és így saját jövőjükről) nemmel szavaznának. Ehhez persze segíteni kell az embereket, hogy még többet tudjanak meg az EU-ról, annak jövőképéről most már "belülnézetből". Utalni kívánok arra, hogy mind a Európai Bizottság, mind az Európai Parlament ennek a kérdésnek prioritást ad a következő években, például az új bizottságban külön kommunikációs biztos lesz a svéd Wallström személyében - ő olyan tagországból jön, ahol a népszavazás fontos értékmérője a demokráciának. Az Európai Parlament pedig kampányt indít az alkotmányos alapszerződés mellett, és képviselői közvetlenül felkeresik a tagállamokat, hogy megértessék az uniós polgárokkal, miért kell igent mondani erre a szerződésre.
