GKI: erős marad a forint

Az idén valamelyest lassul a növekedés, de továbbra is fenntartható szerkezetben, az Európai Unióhoz viszonyítva két százalékponttal magasabb ütemben bővül a magyar gazdaság - áll a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb prognózisában. A lassulásban a világgazdasági konjunktúra lanyhulása játssza a fő szerepet: a külső környezet a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakul 2005-ben, de a 2002-2003-asnál azért előnyösebben - mondta Vértes András, a GKI elnöke. Hozzátette: a 3,8 százalékos növekedés a korábbi évekhez viszonyítva, illetve régióbeli összevetésben sem számít magasnak, ez a reformok hiányának a következménye.

A szakértők várakozásai szerint az infláció éves átlagban négy százalék körüli lesz, és az esztendő második felében kissé felfelé mozduló mutató decemberben is ezen a szinten áll majd - mondta Vértes, aki az utóbbi időszak várakozáson felüli dezinflációját tekintve elképzelhetőnek tartja, hogy az átlagos árindex ennél kisebb legyen.

Az államháztartás hiánya csak szimbolikusan javul, ez is főleg a kamatkiadások mérséklődésének eredménye lesz. Ezzel párhuzamosan valamelyest mérséklődik a nemzetgazdaság külső finanszírozási igénye, melyet GDP-arányosan nyolc százalék alá várnak a kutatók.

A monetáris politikáról szólva Vértes kijelentette: a magas kamatok kora lejárt. A következő időben 200 bázisponttal mérséklődhet az alapkamat, az év második felében pedig stagnálni, kisebb túllövés esetén kissé emelkedni fog a kéthetes jegybanki betét hozama. Az árfolyam a következő hónapokban is erős marad, a GKI a jelenlegi forint-euró kurzusra számít éves átlagban is. A szakemberek most úgy vélik, hogy összességében az árfolyam nem rontotta a gazdaság versenyképességét, legfeljebb néhány kisebb szegmensben (például a dollár-euró keresztárfolyam alakulása miatt a dollárért exportálók, és az alacsony importhányaddal termelő középvállalkozások körében) okoz gondot. (MI)