Magyarország számára az ágazatok többségében kedvező hatása lenne a szolgáltatások liberalizálásának, de a legtöbb esetben a szolgáltatási direktíva életbelépése alig hozna érzékelhető változást - derül ki a Kopint-Datorg Rt. felméréséből, amely az irányelvtervezet várható iparági hatásait veszi górcső alá. Megállapítja ugyanakkor, hogy a fogyasztók számára egyértelműen kedvező hatással lenne a jogszabály, mivel bővülne a kínálat, s valamelyest csökkennének az árak.

Sok helyütt a magyar szabályozás szigorúbb, a fiskális elvonás mértéke magasabb, mint a versenytársak országaiban, s ez a határokon átnyúló szolgálatások megkönnyítése esetén kedvezőtlenül hatna a magyar piaci szereplőkre. A tanulmány szerzői ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy az irányelv a nemzeti engedélyezési eljárások, illetve az adminisztratív és fiskális terhek enyhítését írja elő, amely önmagában semlegesítheti vagy meghaladhatja a negatív hatásokat.

A letelepedés megkönnyítése Magyarország számára kedvező lenne. Bár a kiáramló tőke tekintetében is kedvező hatásokat hozna a jogszabály, a magyar szolgáltatóvállalatok tőkeszegénysége miatt nem várható jelentősebb tőkekiáramlás. A határokon átnyúló szolgáltatások esetében sem várható áttörés, mivel a magyar munkaerő kevéssé mobil, idegennyelv-ismerete pedig csekély. Fennáll annak a veszélye, hogy a magasabb képzettségű munkaerő vállal ideiglenesen külföldi szolgáltatási tevékenységet. Ezt azonban kompenzálhatja a 2007-ben csatlakozó országokból esetlegesen beáramló munkaerő.

Tegnap a versenyképességi tanács ülésének fő témája a direktíva volt. Minden tagország egyetértett azzal, hogy az akadályok elhárítása hozzájárulhat az EU versenyképességének növeléséhez, az eszközök tekintetében azonban eltérő véleményen vannak az országok - mondta lapunknak a tanácskozáson részt vevő Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke. Míg egyes tagállamok - beleértve Magyarországot is - minél hamarabb liberalizálnák a szolgáltatási piacokat, a németek, franciák és más államok lassítanák a folyamatot. Bár sem a német, sem a francia miniszterek nem mondták ki nyíltan, hogy ellenzik a származási ország elvének, azaz a tervezet lényegének elfogadását, viszont a mellett foglaltak állást, várják meg az EP-jelentést, amelyről közismert, hogy kivenné a tervezetből ezt a részt. (A származási ország elvének lényege, hogy lehetővé tenné egy cég számára, hogy saját tagállama szerinti törvénykezés szerint működjön egy másik tagállamban.) Jó hír viszont, hogy a júliusban induló angol elnökség kiemelt figyelmet kíván szentelni a szolgáltatási irányelvnek. Ezért - remélhetőleg - nem fog lelassulni a tanácsi munka, és már júliusban folytatódhatnak a tárgyalások.