Kiszolgáltatott az iráni gazdaság

Irán a világ második legnagyobb földgáz- és harmadik legnagyobb kőolajkészlete fölött rendelkezik. Kína – vétójogával – ugyan megakadályozhatja ENSZ-szankciók bevezetését, de az EU egyoldalú fellépése is hatással lehet az iráni gazdaságra. Meggátolná az országot abban, hogy nyugati technológiához jusson, amelynek hiányában nem tudja kellő tempóban kitermelni hatalmas kőolaj- és földgázkészleteit.

Mahmúd Ahmadinezsád elnök azzal vádolta meg a nyugati világot, hogy lassítani akarja Irán technikai fejlődését, mikor külföldi atomtechnológia vásárlására kényszeríti. Irán évek óta ázsiai – elsősorban kínai – kapcsolatai megerősítésén dolgozik, hogy profitálhasson az ottani növekvő energiaigény miatti keresletből. A keleti kapcsolat egyben egérutat is jelenthetne arra az esetre, ha az ország elszigetelődne a Nyugattól. Jelen pillanatban egy 70 milliárd dolláros megállapodás részleteiről tárgyalnak a kínai Sinopec konszernnel, amely földgázszállítást és egy kőolajmező feltárását foglalja magában.

Ennek ellenére az ország nem nélkülözheti a nyugati közreműködést, ha gazdasági fejlődésének szélesebb bázist akar biztosítani. Az iráni gazdaságnak évente egy millió új munkahelyet kell teremtenie ahhoz, hogy a nagyszámú jól képzett fiatalnak megfelelő foglalkoztatást biztosítson. Így is sok fiatal szakember keres külföldön megélhetést, többek között a vallásos kormányzattal szembeni ellenszenv miatt.

A megcélzott tagság a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) szintén elképzelhetetlen nyugati segítség nélkül. A harcias nyugatellenes kirohanások ellenére egyébként úgy tűnik, Irán nem is mondott le a jövőbeni együttműködésről. Kaszem Vasziri Hamaneh olajügyi miniszter például számos, nyugati tapasztalattal rendelkező tisztviselőt ültetett hivatala vezető székeibe.

Irán valóban súlyos kapacitásgondokkal küzd: többek között tervbe vették egy Pakisztánon át Indiába jutó gázvezeték építését is, de a munkálatok nem haladnak, ahogy számos egyéb projekt is akadozik. A kitermelési problémákat az egyre növekvő hazai energiaigény is súlyosbítja, ráadásul a túl kevés finomító miatt évi 4,5 milliárd dolláros motorbenzinimportra szorul az ország. Az olajüzletből származó gazdagság pedig – elsősorban a korrupció miatt – rossz hatásfokkal és egyenlőtlenül oszlik el.

>> lakosság: 68 millió fő

>> GDP/fő*: 1700 euró

>> GDP/fő**: 6400 euró

>> export: 22 milliárd euró (ennek 85 százaléka szénhidrogén)

>> import: 11 milliárd euró

>> munkanélküliség: 11 százalék

* Hivatalos valutaárfolyamon számolva.

** Vásárlóerő-paritáson számolva.

Forrás: CIA World Fact Book

>> lakosság: 68 millió fő

>> GDP/fő*: 1700 euró

>> GDP/fő**: 6400 euró

>> export: 22 milliárd euró (ennek 85 százaléka szénhidrogén)

>> import: 11 milliárd euró

>> munkanélküliség: 11 százalék

* Hivatalos valutaárfolyamon számolva.

** Vásárlóerő-paritáson számolva.

Forrás: CIA World Fact Book Az elmúlt évben jócskán megugrott a magyar export Iránba, köszönhetően elsősorban a magyarországi Nokia kivitelbővülésének. Ám ettől eltekintve is jelentős potenciáltal biztosít az iráni piac a magyar vállalatok számára – állítják szakértők. A kereslet fizetőképes, a magyarok hagyományos szállítók, a kapcsolatok rendezettek, s folyamatosak a gazdasági-kereskedelmi-üzleti kontaktusok, köztük a vállalatköziek is. Olyan termékek kerülnek tőlünk Iránba, mint járműalkatrészek, gyógyszerek, fényforrások, gépek, gumi- és műanyagipari termékek. Az import hagyományosnak mondható (gyümölcs, textil, bőr, szőnyeg). (NVZs)-->