BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nyugat-Dunántúl borostyánúton

A növekedés és a foglalkoztatás, az Új Magyarország fejlesztési terv két fő prioritása Nyugat-Dunántúl régió számára is megfelelő és fontos célkitűzés – tájékoztatta lapunkat Kolber István, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) tagja a 2007–2013-as fejlesztési elképzelésekről tartott hétfői egyeztetés után. Az eszmecsere további fontos eredményének minősítette, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács az észak–déli összekötő tengely kiépítését tekinti saját operatív programja fő elemének, természetesen európai keretbe illesztve, odafigyelve a cseh, lengyel, osztrák, szlovák és szlovén partnerek terveire is.

Az Adriát a Baltikummal öszszekötő tengelyt már a rómaiak is föltalálták, borostyánútnak nevezték, vagyis a régió után előbb-utóbb gyaníthatóan a kormánynak is be kell látni, menynyire fontosak az itteni fejlesztések – erősítette meg Markó Péter, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Ezen az úton a teherforgalom 40-50 százalékkal nőtt az Európai Unió kibővítésének évében, és további látványos növekedés várható az új tagállamok gyors gazdasági fejlődésével. A tanács elnöke ezért nehezményezte, hogy az illetékes tárca meg akarja szüntetni a mai borostyánút részét képező Körmend–Zalalövő vasútvonalat, holott inkább nagy ütemben fejleszteni kellene. Maga a tengely a 86-os út révén elvezet egészen Koperig és a többi adriai kikötőig, s magában foglal közúti és vasúti, valamint innovációs projekteket.

Nem elég, hogy összetákolt, a kutatás-fejlesztés szempontjából is a hátrányos helyzetű régiók közé tartozik Nyugat-Dunántúl – fogalmazott Markó Péter –, de eddig arra hivatkozva nem kaptak pénzt k+f projektekre, hogy az elmaradott térségeket kell támogatni, 2007-től pedig azért nem számíthatnak jelentős forrásra, mert az EU a lisszaboni program alapján ezentúl a kutatás-fejlesztésben legfejlettebb régiókat kívánja felkarolni.

Rendkívül fontosnak minősítette a regionális tanács elnöke a továbbiakban azt, hogy tegye egyértelművé a kormány: miből finanszírozza Győr fejlesztési pólussá alakításának 100 milliárdosra tervezett programját. Szerinte a régiónak erre nincs kerete, 2007–2013 között összesen 121-132 milliárd forint fejlesztési forrással számolhat.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek