Nyugat-Dunántúl borostyánúton
Az Adriát a Baltikummal öszszekötő tengelyt már a rómaiak is föltalálták, borostyánútnak nevezték, vagyis a régió után előbb-utóbb gyaníthatóan a kormánynak is be kell látni, menynyire fontosak az itteni fejlesztések – erősítette meg Markó Péter, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Ezen az úton a teherforgalom 40-50 százalékkal nőtt az Európai Unió kibővítésének évében, és további látványos növekedés várható az új tagállamok gyors gazdasági fejlődésével. A tanács elnöke ezért nehezményezte, hogy az illetékes tárca meg akarja szüntetni a mai borostyánút részét képező Körmend–Zalalövő vasútvonalat, holott inkább nagy ütemben fejleszteni kellene. Maga a tengely a 86-os út révén elvezet egészen Koperig és a többi adriai kikötőig, s magában foglal közúti és vasúti, valamint innovációs projekteket.
Nem elég, hogy összetákolt, a kutatás-fejlesztés szempontjából is a hátrányos helyzetű régiók közé tartozik Nyugat-Dunántúl – fogalmazott Markó Péter –, de eddig arra hivatkozva nem kaptak pénzt k+f projektekre, hogy az elmaradott térségeket kell támogatni, 2007-től pedig azért nem számíthatnak jelentős forrásra, mert az EU a lisszaboni program alapján ezentúl a kutatás-fejlesztésben legfejlettebb régiókat kívánja felkarolni.
Rendkívül fontosnak minősítette a regionális tanács elnöke a továbbiakban azt, hogy tegye egyértelművé a kormány: miből finanszírozza Győr fejlesztési pólussá alakításának 100 milliárdosra tervezett programját. Szerinte a régiónak erre nincs kerete, 2007–2013 között összesen 121-132 milliárd forint fejlesztési forrással számolhat.


