Hatalmi játszma - óriási tétekért
A Szovjetunió felbomlása után szomszéd lett a két testvérköztársaságból, aztán Kijev közeledése a NATO, illetve a Nyugat felé pedig már-már ellenségé tette Ukrajnát és Oroszországot. A közös múlt és az egymásrautaltság azonban együttműködésre késztetik a két felet; nem véletlen, hogy tavaly januárban az új államfő, Viktor Juscsenk első útja Moszkvába vezetett.
A nagy szláv szomszédok viszonyát – nem említve most az ukrán kormányfők személyével kapcsolatos ellentéteket – az utóbbi időben három nagy probléma terheli: az orosz földgáz ára, az orosz fekete-tengeri flotta ukrajnai támaszpontja, továbbá érzékeny jóvátételi, illetve humanitárius kérdések; utóbbiak között szerepel az orosz nyelv státusza Ukrajnában és a 20. század néhány eseményének eltérő megítélése. Ezekre utalt Juscsenko az Izvesztyijának adott interjúban, amikor azt mondta: „Senki nem akar szóbaállni velünk Európában addig, amíg az ukrán-orosz problémák nehéz bőröndjei húzzák le a kezünket”.
Az ukrán elnök úgy véli, Moszkva előzékeny volt, amikor beleegyezett, hogy az Ukrajnán keresztül haladó gáz- és kőolajvezetékek tranzitdíja maradjon független az orosz szénhidrogének eladói exportárától;a végső megállapodás e téren nem lesz könnyű, „róka fogta csuka, csuka fogta róka” helyzet áll fenn, de mindenképpen eredmény lesz, ha a felek indulatoktól mentesen tárgyalnak a témáról. Ami az orosz hadihajókat illeti, egy szerződés szerint 2017-ig állomásozhatnak a szevasztopoli kikötőben, a világítótornyok kizárólagos használata, bizonyos homályos célú építkezések azonban időnként felkavarják az ukrán nacionalisták kedélyeit,s ezeket tisztázni kell.
A két ország viszonyának távlatilag legnagyobb kérdése kétségtelenül a Nyugathoz való viszony mélysége. Putyin bizonyosan érinti az ukrán elnöknek azokat a nyilatkozatait, amelyekben az EU-tagságot szorgalmazta, s országa védelmi képességét „az euroatlanti sikerektől” tette függővé.
Közvetlenül a találkozó előtt Viktor Juscsenko az ukrán-orosz stratégiai partnerség és a jószomszédság fontosságát húzta alá; ettől a hangvételtől meglehetősen elüt, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter közölte: Oroszország senkinek nem kíván kedvezményeket adni az energiahordozók árából, s piaci alapon képzeli el a gazdasági együttműködést mindenkivel. AS Network
