Így még nem számoltak le az orosz energiafüggőséggel: beizzítják a világ legnagyobb atomerőművét, az üzemeltetőről nincsenek túl jó emlékek
Japán újraéleszti nukleáris szektorát, hogy csökkentse az ország importját fosszilis energiahordozókból, és ennek érdekében részlegesen újraindulhat a világ legnagyobb atomerőműve. Az első reaktor újraindítását pénteken engedélyezte Niigata prefektúra kormányzója, de még meg kell szerezni hozzá a közgyűlés támogatását is.
Hanazumi Hidejo a Kasivazaki-Kariva erőmű hét reaktorából egynek, a hatodiknak az újraindítását engedélyezte a Kjodo japán hírügynökség tudósítása szerint.
A hatalmas,
4,2 négyzetkilométeren elterülő komplexumban
a 6,6-es erősségű 2007-es földrengés okozott károkat. A javítások után részlegesen újraindították ugyan, de a 2011-es földrengés és cunami után ismét leállították biztonsági aggályok miatt, ahogyan az akkor a szigetországban működő valamennyi, 54 nukleáris reaktort.
Az ország így nagymértékben függővé vált a fosszilis tüzelőanyagok importjától, és sebezhetővé az ellátási zavarokkal és áringadozásokkal szemben.
A TEPCO-é a világ legnagyobb atomerőműve
A fukusimai tragédia óta most kapott először engedélyt az üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) a működés újrakezdésére. A nukleáris erőművek további újraindítását támogatja a múlt hónapban hivatalba lépett Takaicsi Szanae kormányfő is
- az energiabiztonság erősítése
- és az importált energia költségeinek csökkentése
érdekében, amely Japán villamosenergia-termelésének 60-70 százalékát teszi ki.
„Az újraindítás rendkívül fontos az energiaellátás és a villamosenergia-árak csökkentése, valamint a dekarbonizált energiaforrások biztosítása szempontjából” – hangsúlyozta pénteken Kihara Minoru kabinetfőtitkár a Reuters tudósítása szerint.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy
az 54 korábban működő reaktorból 33 maradt működőképes,
és ezek közül eddig 14-et indítottak újra. Egy júniusban hatályba lépett törvény lehetővé teszi, hogy akár több mint 60 évre meghosszabbítsák az ország atomreaktorainak üzemidejét.
Szimbolikus jelentőségű a döntés
A TEPCO azt remélte, hogy a 7-es reaktor is kap működési engedélyt; a kettő együtt 2710 megawattnyi elektromos áram termelésére képes, ami a teljes erőmű teljesítményének a harmada. Nem tudni, hogy a kormányzó döntésében szerepet játszott-e a japán nukleáris szabályozó egy nappal korábbi jelentése, amely szerint nem kezelték megfelelően az erőmű bizalmas biztonsági dokumentumait.
A jelentés hatására csütörtökön 1,3 százalékkal gyengült a TEPCO részvényárfolyama.
A Bloomberg értékelése szerint a kormányzó döntése hatalmas szimbolikus jelentőséggel bír, és a legerősebb jel arra, hogy Japán ismét a nukleáris energia elé fordul, megszünteti a függőségét a részben Oroszországból importált földgáztól, valamint a széntől, ami segít elérni a kitűzött célt, a karbonsemlegességet 2050-re.
Megosztott a közvélemény
A Honsú partján fekvő hatalmas erőmű régóta várt részleges újraindítása óriási jelentőségű a TEPCO számára is, amely a fukusimai erőművet is üzemeltette.
A 2011-es atomkatasztrófa volt a legsúlyosabb Csernobil óta. A cég azóta is fizeti az árát, az év elején 903 milliárd jenes leszerelési költséget számolt el. (Egy japán jen 2,1 forint.)
Már csak egyetlen akadály maradt a reaktor tényleges újraindítása előtt:
a kormányzónak bizalmi szavazást kell kérnie döntéséről a prefektúra közgyűlésétől
a december 2-án kezdődő rendes ülésszakon.
Niigata lakosai megosztottak a kérdésben, de a biztonsági intézkedésekről szóló pontos információk közlése segíthet meggyőzni a kétkedőket.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
