Che Guevara, a 20. század Krisztusa?! Legalábbis Moldova György szerint

Áll a bál Che Guevara személye körül. A szocialisták ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal Che Fesztivál 2007 elnevezésű rendezvényén részt vett és felszólalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. Az MDF és ifjúsági szervezete nyílt levélben szólította fel a Fiatal Baloldalt és a miniszterelnököt, határolódjanak el a kubai forradalomban szerepet játszó Che Guevarától. A dokumentumot, utalva az egykori gerillavezér szenvedélyére, egy szivarral együtt adták át a FIB képviselőjének. A levélben „szélsőbaloldali terrorisztikus osztályharcosnak”, „szadista gyilkosnak” nevezik Che Guevarát, aki, mint a levélben szerepel, hatalomra kerülése után több száz politikai fogoly kivégzését rendelte el, sőt személyesen is részt vett a kínzásokban. Úgy vélik, nem lehet a fiatalok elé példaképnek állítani terrorista gerillavezért, annak ellenére, hogy a fiatalok nagy része Che Guevara-pólókat visel és -plakátokat tesz ki a falára, miközben nem látják, milyen irtózatos gyilkosságok kötődnek hozzá.

Az ellenzéki megnyilvánulásokat követően Nyakó István, az MSZP szóvivője felidézte a hatvanas-hetvenes éveket, amikor Che Guevara az amerikai és az európai diákmozgalmak szimbóluma is volt. Szerinte Guevara ellentmondásos életutat futott be, s talán azért lehetett példakép, mert a kubai nép sokat köszönhet neki, és az elesettekért halt meg távol a hazájától.

Mindenesetre Guevara a Time magazin szerint is „a huszadik század egyik ikonja”, akit egy évvel a halála után bekövetkezett, 1968-as francia diáklázadások résztvevői emblematikus figuraként emlegettek. Ő csak a „huszadik század kiskatonájának” nevezte önmagát, részt vett a kubai forradalomban, a Che nevet is a kubaiak adták az Argentínában született forradalmárnak, ez az argentinok közhasználatú megszólítása. Orvos is volt, politikus, marxista forradalmár, gerillavezér, a kubai forradalomban ő vezette a gerillaháború egyik legsikeresebb hadműveletét, kinevezték kubai ipari miniszternek, hogy megteremtse Kuba szocialista iparát, 1964-ben még az ENSZ-ben is beszédet mondott. Életrajzából azonban gyakran kimaradt, hogy a forradalom 1959. január elsejei győzelme utáni első hónapokban a havannai La Cabana börtönerőd parancsnokaként sok ember elítélését és kivégzését irányította, köztük voltak a legyőzött Batista kubai diktátor hadseregének parancsnokai, titkosrendőrségének tagjai.

Bolíviában gyilkolták meg a commandantét, a forradalom exportőrét

Ernesto Guevara 1928. június 14-én született Argentínában. Orvosegyetemet végez, 1956-ban a csapat orvosaként száll a Granma fedélzetére,később a kubai forradalmárok egyik parancsnoka. 1959-ben kubai állampolgár lesz, kinevezik a nemzeti bank elnökévé, majd ipari miniszternek. Többször jár a Szovjetunióban, afrikai körutakon vesz részt, utóbbiak során a forradalom exportjával foglalkozik. 1966-ban létrehozza a Bolíviai Nemzeti Felszabadítási Hadsereget, melyet a lakosság nem támogat. 1967 októberében Bolíviában elfogják és meggyilkolják. 1997-ben találták meg maradványait.

Moldova György 1983-ban jelentette meg könyvét a mítoszszá vált Che Guevaráról. „A huszadik század Krisztusa volt – mondja az író. – Amíg elnyomottak és kizsákmányoltak lesznek, addig mindig a reményük marad. Egész életében példát mutatott az elnyomottak megsegítésében. Che Guevara azt mondta, hogy új világot csak vérben és tűzben lehet létrehozni. Ezt terrorizmusként értelmezni azért tévedés, mert Che Guevara célja az elnyomottak megmentése, a nemzeti felszabadítás, az emberek közötti egyenlőség megteremtése volt. Aki ezt nem hiszi, állíthatja az ellenkezőjét.”

Hozzáteszi, hogy ebben az értelemben Gyurcsány Ferencék és a fiatal baloldal nem vallhatják magukénak Che Guevarát, hiszen ő kommunista volt és internacionalista. Szerinte lehet gyűlölni és szeretni a forradalmárt, csak azt nem lehet vitatni, hogy negyven évvel a halála után is a szabadság szimbóluma. „Én ezt a Che Guevarát írtam meg, aki híve volt ennek az eszmének – magyarázza. – Hogy megölte ellenségeit? Pankrátorok ellen nem lehet görög–római stílusban birkózni. Nem vagyok ítélőbíró, de Che Guevara azokat az eszközöket használta, amelyekkel őt is támadták.”

A Che Guevara-kultusz újabb fejezeteként az egyik könyvkiadó életműkiadást indított el, köztük lesz a Magyarországon sokáig tiltólistán szerepelt Bolíviai napló és a gerillahadviselésről írott tanulmánya is, valamint a napokban jelent meg a dél-amerikai utazásairól szóló A motoros naplója. A jövő héten mutatják be a híres Bolíviai napló című kötetét. A nyugati kritikusok kevésbé finnyásak Che Guevarával kapcsolatban, mint politikusaink némelyike, mert a naplóról a Times például azt írta, hogy nem más ez, mint a Tőke találkozása a Szelíd motorosokkal, a Guardian forradalmi bestsellernek tartotta, mondván, ez arról szól, hogy a marxisták csak jót akarnak mulatni. A Washington Post egyszerűen csak latin-amerikai James Deanről vagy Jack Kerouacról beszélt vele kapcsolatban. Mások a huszadik század egyik legromantikusabb alakjának tartották. AS Network