BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tanulságok a tényadatok tükrében

Értékelés. Három jól elkülöníthető periódusra osztható a 2006-os inflációra 2004 novemberétől – kilencszer – adott jegybanki előrejelzés, áll az inflációs jelentésben. A tényadat (6,4 százalék) végül magasabb lett, mint azt bármikor korábban előre jelezte az MNB; az átlagos eltérés 3,3 százalékpont volt 2 százalékpontos szórás mellett. Ám ez semmit sem mond el az előrejelzési modellek megbízhatóságáról, mivel a prognózisokat rögzített alapfeltevésekkel és az adott pillanatban rendelkezésre álló információk bázisán készítik el.

A tanulságok levonását egy olyan idősor teheti lehetővé, amely azt mutatja meg, hogy milyen előrejelzést adtak volna, ha előre ismerték volna a külső adottságként kezelt változók később megvalósult pályáját. Az így kapott idősor (azaz az exogén tényezőktől tisztított) és a tényadat eltérése ragadja meg a modellezési hibát – mutatnak rá a szerzők. Ennek a modellezési hibának az átlaga 0,5 százalékpont, azaz nagyságrendileg 15 százaléka az eredeti előrejelzés hibájának – áll a jelentésben.

Még közelebbről vizsgálva látszik: az exogén tényezőkkel nem magyarázható hiba 2005 közepéig negatív, utána pozitív, azaz a modellekkel eleinte felül-, majd később alulbecsülték a bekövetkezett inflációt. Emögött alapvetően az áll, hogy a költségtényezőkkel viszonylag jól megragadható hosszabb távú inflációs trend körül az elmúlt években bekövetkezett sokkok sorozata nagy ingadozásokat okozott. 2004 közepétől, vélhetően az EU-csatlakozás miatt is, bizonyos szektorokban az importárak mérséklődtek, és felerősödött az árupiaci verseny is, ez vélhetően csökkentette a vállalatok jövedelmezőségét. Már ekkor nyilvánvaló volt: az alacsonyabb importárakhoz való hozzáférés csak átmenetileg csökkenti a fogyasztói árindexet. Ha a cégeknek később módjuk van helyreállítani a jövedelmezőségüket, úgy átmenetileg az aktuális költségemelkedésnél nagyobb fogyasztóiár-emeléseket is tapasztalhatunk. Mindennek az időbeli lefutása azonban bizonytalan volt – mutatnak rá a jegybank szakértői.

Most úgy tűnik: 2006 második felében a kormányzati stabilizációs csomag felgyorsította e folyamatot. Emellett az is elképzelhető, mutat rá a jelentés, hogy a fiskális intézkedések másodlagos hatásai – elsősorban a megemelkedett inflációs várakozásokon keresztül – addicionális áremelkedést is indukáltak. Ugyanakkor ez még nem állítható biztosan.


A három időszak*

Forrás: VG-gyűjtés

I. 2004. november–2005 közepe

A 2006 végére vonatkozó előrejelzést fokozatosan csökkentették, 4-ről 3 százalékra

Az indirekt adók emelése miatt áremelkedési hullám következett be, majd meglepően gyors dezinfláció következett be

Az uniós csatlakozás utáni árupiaci versenyt követő importált infláció csökkenése

Az inflációs várakozások mérséklődése

Jelentős bizonytalanság (ezek a hatások mennyiben átmenetiek)

II. 2005 közepe–2006 közepe

A prognózist jelentősen tovább mérsékelték, 1 és 2 százalék közé

Az adócsökkentési program még alacsonyabb inflációt valószínűsített

A tervezett makrogazdasági pálya fenntarthatatlan

A maginfláción kívüli tételek és az importált termékek áremelkedési üteme növekedésnek indult

III. 2006 közepétől

6 százalék fölé emelték az előrejelzést

Éles fordulat az inflációban

A stabilizációs program közvetlen módon az infláció meredek emelkedéséhez vezetett

Több, az infláció emelkedését eredményező folyamat indult (az indirekt adók emelése előre hozott, továbbá tovagyűrűző áremelést generált)

Gyengülő árfolyam

Emelkedő olajárak

Alkalmazkodási folyamat a munkapiacon

* Az előrejelzések feltételesek, csak a megvalósult, illetve bejelentett kormányzati lépéseket veszik figyelembe.



I. 2004. november–2005 közepe

A 2006 végére vonatkozó előrejelzést fokozatosan csökkentették, 4-ről 3 százalékra

Az indirekt adók emelése miatt áremelkedési hullám következett be, majd meglepően gyors dezinfláció következett be

Az uniós csatlakozás utáni árupiaci versenyt követő importált infláció csökkenése

Az inflációs várakozások mérséklődése

Jelentős bizonytalanság (ezek a hatások mennyiben átmenetiek)

II. 2005 közepe–2006 közepe

A prognózist jelentősen tovább mérsékelték, 1 és 2 százalék közé

Az adócsökkentési program még alacsonyabb inflációt valószínűsített

A tervezett makrogazdasági pálya fenntarthatatlan

A maginfláción kívüli tételek és az importált termékek áremelkedési üteme növekedésnek indult

III. 2006 közepétől

6 százalék fölé emelték az előrejelzést

Éles fordulat az inflációban

A stabilizációs program közvetlen módon az infláció meredek emelkedéséhez vezetett

Több, az infláció emelkedését eredményező folyamat indult (az indirekt adók emelése előre hozott, továbbá tovagyűrűző áremelést generált)

Gyengülő árfolyam

Emelkedő olajárak

Alkalmazkodási folyamat a munkapiacon

* Az előrejelzések feltételesek, csak a megvalósult, illetve bejelentett kormányzati lépéseket veszik figyelembe. az MNB-előrejelzés és a Reuters felmérési Érdekes az MNB előrejelzésének a Reuters-felmérés átlagával való összevetése is. A piaci elemzők, illetve kutatóintézetek előrejelzési hibája összességében 0,6 százalékponttal kisebb volt, mint az MNB-é.

Az eltérés okát nem lehet megállapítani, mivel nem tudni, hogy az egyes elemzők milyen feltevésekkel és modellekkel kalkulálnak.

A jegybank előrejelzése a piaci elemzőké alatt volt az inflációnövelő fiskális stabilizációs program bejelentését megelőző negyedévekben, és e különbség a kormányzati intézkedések meghirdetését követően, 2006 második fél évében zárult be.

Lényegi, a monetáris politika vitele szempontjából releváns eltérés a két előrejelzés között nem volt: az első periódusban mindkettő cél közeli, a másodikban jóval cél alatti, míg a harmadikban lényegesen cél feletti előrejelzést mutatott.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.