Fenntarthatatlan egészségügy

Kiadások. Az egyes országok egészségügyi rendszerei szerte a világon fenntarthatatlanokká válnak, amennyiben a következő 15 évben nem történnek alapvető változások a finanszírozásukban – állapítja meg a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó jelentése (HealthCast 2020: Creating a Sustainable Future). A 27 ország 700 szakértőjének (kórházvezetők, orvosok, kormányzati tisztviselők, egészségügyi cégek képviselői) 2005-ben felvett véleményét összefoglaló tanulmány szerint az egészségügyi rendszerek szerte a világon szembesülnek az ellátások iránti növekvő szükségletből és az emelkedő költségekből eredő kihívásokkal.

A PwC által megkérdezett szakértők mintegy fele úgy véli: a közeli jövőben az egészségügyi kiadások gyorsabb mértékben fognak növekedni, mint az elmúlt esztendőkben. A PwC becslése szerint az OECD-országok egészségügyi kiadásai 2020-re megháromszorozódnak, és mintegy 10 ezer milliárd dollárt fognak kitenni. A tanácsadó számításai alapján 2020-ra az USA egészségügyi kiadásai a GDP 21 százalékára nőnek a jelenlegi 16 körüli értékről, míg a többi OECD-országban átlagosan a GDP 16 százalékát emésztik majd fel az egészségügy működtetésének költségei a következő évtized végére.

Az egészségügyi rendszerek növekvő költségei miatt a megkérdezett szakértők több mint háromnegyede abból indul ki, hogy hosszú távon egy főként adókból finanszírozott rendszer nem lesz fenntartható, így a pénzügyi felelősségvállalás megosztására lesz szükség az állami és magánfinanszírozás között. Még az olyan államokban (Kanada, európai országok) is, ahol az egészségügyi ellátás finanszírozása alapvetően adóalapú, csak a szakértők mintegy ötöde tartja hosszú távon életképesnek az állami rendszert. Ebből adódóan több mint felük a pénzügyi felelősségvállalás megosztásának eszközeként támogatja az egészségügyi magánbiztosítók bevonását és a páciensek pénzügyi hozzájárulásának (co-payment rendszer, ilyen például a vizitdíj) alkalmazását.

Magyarországon az egészségügyi kiadások mintegy 30 százalékát már a most zajló reform előtt is az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő fizette – nyilatkozott lapunknak Skultéty László. A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. ügyvezető igazgatójának becslése szerint az idén bevezetett vizitdíj és kórházi napidíj mintegy 30 milliárd forinttal növeli meg a lakosság egészségügyi kiadásait. Ennek, illetve a gyógyszerár-támogatás csökkentésének köszönhetően így mostanra az egészségügyi kiadások mintegy 35 százalékára nőtt a lakossági hozzájárulás mértéke. Eközben a GDP mintegy 8 százalékát kitevő egészségügyi kiadások nem nőnek az idén, hanem a tavalyi szinten maradnak. VG