BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Magyarországon előbb volt a sokk

Magyarországon az elmúlt két évben 26 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ebből az utolsó három hónap mindegyikében 2 százalék körül, erre utoljára hét éve volt példa. Mivel az elmúlt negyedévben a fogyasztóiár-index az élelmiszerárak növekedése ellenére csökkent, a teljes infláció közel egyharmada már az élelmiszerekhez köthető.

Nem véletlen tehát, hogy az MNB szakértői nagy teret szentelnek az inflációs jelentésben az élelmiszer-inflációnak, hatásainak a fogyasztói árak emelkedésére. Ennek részeként emlékeztetnek arra, hogy az aktuális folyamatokat a rövid bázisú indexek ragadják meg, s a negyedéves változásokat mutató index sem biztat semmi jóval. Ugyanis e szerint a maginfláció az elmúlt negyedévben nem csökkent, hanem 4 százalék körül stagnált, sőt az egyhavi változások alapján az utolsó két hónapban 5 százalék fölé nőtt. A maginfláció havi változásának növekedése pedig alapvetően egy termékcsoporthoz, a feldolgozott élelmiszerekhez köthető.

Az év közepén először a szezonális termékek (zöldség, gyümölcs, burgonya) fogyasztói ára emelkedett, majd – az augusztusi, de döntően a szeptemberi áremelkedésben – már a feldolgozottabb termékek áremelkedése is jelentőssé vált – vázolja fel emlékeztetőül a máig elvezetett folyamatokat a jelentés. Amely arra is rámutat: összességében az MNB korábbi várakozásánál nagyobb az áremelkedés a mezőgazdasági nyersanyagárak körében. S ez magyarázza az élelmiszerek fogyasztói árának – szintén várakozásaik feletti – emelkedését, nem pedig a nyersanyagok áremelkedésének fogyasztói árakba történő gyorsabb begyűrű-ződése.

Ez utóbbi megállapítást illusztrálja az a számítás, miszerint a 2003-as, illetve a jelenlegi búzaár-emelkedésnél is ugyanúgy augusztusban indult el a liszt, valamint szeptemberben a kenyér és a péksütemény áremelkedése. Ezenfelül októberig az alapanyagár-emelkedés akkor és most nagyon hasonló arányú áremelkedést okozott a magasabb feldolgozottságú termékek esetében.

Beépül a várakozásokba

A 12 hónapra előretekintő lakossági várakozásokat mérő mutató az elmúlt két negyedév csökkenése után ismét növekedésbe fordult. Az elmúlt 12 hónapban érzékelt infláció is enyhén nő.

Mindkét mutató történeti összehasonlításban magas, a korábbi csúcsokhoz közeli szinten áll.Mindezt magyarázhatja az élelmiszertermékek növekvő inflációja.

Az ugyanis a lakosság számára valószínűleg közvetlenebbül érzékelhető, mint egyéb termékcsoportok árának változása.









Mindkét mutató történeti összehasonlításban magas, a korábbi csúcsokhoz közeli szinten áll.Mindezt magyarázhatja az élelmiszertermékek növekvő inflációja.

Az ugyanis a lakosság számára valószínűleg közvetlenebbül érzékelhető, mint egyéb termékcsoportok árának változása. Nálunk korábban jelentkezett a sokk Az elmúlt egy évben az élelmiszerek inflációja az euróövezetben is meghaladta a fogyasztóiár-indexet – korábban ez fordított volt.

Sőt, az euróövezeti feldolgozott élelmiszerárak egyhavi változása augusztusban magasabb volt, mint az elmúlt évtizedben bármikor.

Több olyan európai ország van, ahol a szeptemberi, októberi áremelkedési ütemek magasabbak, mint a magyar. Azaz lehet, hogy a sokk hatása nálunk nem nagyobb, csak némileg korábban jelentkezett. Egyéb befolyásoló tételek Járműüzemanyag-ár: a harmadik negyedben az előzőhöz képest 2,1 százalékkal nőtt, az előző év azonos időszakához képest 5,7 százalékkal csökkent.

Szabályozott árak: a harmadik negyedévben 0,6 százalékkal nőttek az előzőhöz képest.

Iparcikkárak: tovább nőttek a harmadik negyedben, tartósan magasabbak, mint 2004-2006-ban. A tartós iparcikkeké nem magasabb, mint az elmúlt öt évben általában, ám a nem tartós iparcikkeké egy éve magasabb, mint az előző két évben.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek