Ráadásul az elnökválasztás után jó esély van a szövetségi politika megváltozására is; korábban Barack Obama és John McCain egyaránt támogatólag szólt az emisszió törvényileg előírt csökkentéséről. Jól érzékelteti egyébként a helyzet változását, hogy az AWEA szakmai szervezet előrejelzése szerint az USA még az idén átveheti a vezető helyet a szélenergia-kapacitás terén a jelenleg világelső Németországtól.
Politikai fordulatot sejtet az is, ahogy az elnökjelöltek az ország klímavédelmi élharcosának, a Nobel-díjas Al Gore egykori alelnöknek a napokban elhangzott javaslatára reagáltak. Gore szerint tíz év alatt elérhető lenne, hogy az ország teljes áramszükségletét megújuló energiaforrásokból fedezzék – elsősorban a szén-dioxid-szennyezés megadóztatásával. Obama a tervre úgy reagált, hogy támogatja annak célját, és megválasztása esetén felgyorsítaná a megújuló forrásokba való befektetéseket. McCain pedig azt mondta: „Ha az alelnök szerint ez megvalósítható, én elhiszem, hogy lehetséges.”
A múlt hónapban Kalifornia állam állt elő az eddigi legátfogóbb tervvel az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására, amely az Arnold Schwarzenegger kormányzó által másfél éve törvénybe iktatott célt lesz hivatott elérni: az emisszió leszállítását az 1990-es szintre 2020-ig. Ennek érdekében most köteleznék az energiacégeket, hogy növeljék 33 százalékra a megújuló források arányát termelésükben. A terv emellett lefekteti egy az unióshoz hasonló emissziókereskedési rendszer alapjait is, amely becslések szerint akár 3,6 milliárd dolláros piaccá is kinőhetné magát.
A javaslat, amelyet az év végére fogadhatnak el, és amelynek rendelkezései 2012-ben léphetnek hatályba, szigorítja az épületekre és a berendezésekre vonatkozó energiahatékonysági standardokat, ösztönzi az erdőtelepítéseket, az önkormányzatokat pedig az ingázás lerövidítését célzó városrendezési politika követésére szólítja fel.
2050-re a terv az emisszió 80 százalékos mérséklésével számol, amelynek 60 százaléka a már elfogadott klímavédelmi törvényeknek lenne köszönhető. Ezek közé tartozik többek között az a jogi csatározások tárgyává vált rendelkezés, amely az országban egyedülállóan szigorú módon az emisszió 30 százalékos csökkentését írná elő 2016-ra az új személy- és kisteherautók esetében. A törvényt a szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) arra hivatkozva támadta meg, hogy a globális felmelegedés nem korlátozódik egyetlen államra, ezért egy új, szövetségi szintű üzemanyag-hatékonysági törvényre lenne inkább szükség.
Kalifornia korántsem áll egyedül klímavédelmi terveivel az amerikai államok sorában. A javasolt emissziókereskedési rendszer sem önmagában működne, hanem a Kalifornia mellett Arizonát, Új-Mexikót, Oregont, Washingtont, Utahot, továbbá a kanadai Brit Kolumbiát és Manitobát is felölelő nyugati klímakezdeményezés részeként. Ez a kezdeményezés 2007 elején született egy regionális emisszió-
csökkentési rendszer kidolgozására; a közös célt később úgy határozták meg, hogy 2020-ra a kibocsátás 15 százalékkal maradjon a 2005-ös szint alatt.
A legrégebbi észak-amerikai regionális klímavédelmi kezdeményezés azonban északkeleten született: 2001-ben a hat új-angliai állam, valamint a kelet-kanadai megyék közös klímavédelmi akciótervet fogadtak el, amely szerint a kibocsátást 2010-re az 1990-es szintre, 2020-ra pedig tíz százalékkal az alá kell szorítani.
2005 decemberében hét északkeleti állam (köztük New York) az ország első, a kibocsátást kötelező jelleggel korlátozó programjának végrehajtásában állapodott meg: ez a kibocsátás aktuális szintjének befagyasztásával indul 2009-ben, majd 2019-ig tízszázalékos csökkentést ír elő. A részt vevő államok száma mára tízre bővült.
A középnyugati államok – és kanadai szomszédaik – tavaly két megállapodást is tető alá hoztak: ezek egyike regionális emissziókereskedési rendszer kialakításáról szól, a jelenlegi szinthez képest hosszú távon 60-80 százalékos csökkentést megcélozva. A tervek között szerepel szigorúbb környezetvédelmi standardok kialakítása is az üzemanyagok esetében. A másik kezdeményezés többek között a kibocsátott szén-dioxid megkötését és tárolását igyekszik előmozdítani: 2020-ra már csak erre alkalmas technológiával felszerelt hőerőműveket lehetne újonnan üzembe helyezni a régióban.
Zöldre vált az üzleti élet
A politikai kezdeményezések mellett az amerikai vállalkozások közül is egyre több fedezi fel magának a klímavédelem ügyét.A német Allianz csoporthoz tartozó Fireman’s Fund biztosító a kaliforniai erdőtüzek károsultjaivá vált ügyfeleinek azt ajánlja, ingatlanjaik újjáépítését az eredetinél jobb minőségben, a „zöldkívánalmaknak” megfelelően finanszírozza.
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb áramtermelője, a chicagói Exelon a múlt héten jelentette be, hogy 2020-ra a 2001-es szinthez képest 10-15 százalékkal csökkenti széndioxid-kibocsátását.
Az olajmilliárdos, T. Boone Pickens a világ legnagyobb, kétszázezer hektáros szélfarmjának megépítését tervezi a texasi Panhandle-ben.
A 4,9 milliárd dolláros terv részeként olyan útvonalakat építenek ki, amelyeken a szélfarmokon termelt energiát a városi körzetekbe juttathatják.
A német Allianz csoporthoz tartozó Fireman’s Fund biztosító a kaliforniai erdőtüzek károsultjaivá vált ügyfeleinek azt ajánlja, ingatlanjaik újjáépítését az eredetinél jobb minőségben, a „zöldkívánalmaknak” megfelelően finanszírozza.
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb áramtermelője, a chicagói Exelon a múlt héten jelentette be, hogy 2020-ra a 2001-es szinthez képest 10-15 százalékkal csökkenti széndioxid-kibocsátását.
Az olajmilliárdos, T. Boone Pickens a világ legnagyobb, kétszázezer hektáros szélfarmjának megépítését tervezi a texasi Panhandle-ben.
A déli állam hatóságai éppen a napokban hagyták jóvá azt a projektet, amelyet szakértők az Egyesült Államok történelmének legnagyobb, a megújuló energia termelésébe irányuló beruházásának tartanak.
A 4,9 milliárd dolláros terv részeként olyan útvonalakat építenek ki, amelyeken a szélfarmokon termelt energiát a városi körzetekbe juttathatják. Zöld tervek az USA-ban -->
