Lenyűgöző az izraeli gazdaság teljesítménye, a növekedés ütemét bárki megirigyelhetné
Az izraeli tőzsde és a sékel még a gázai háború idején is ralizott, a befektetők pedig arra számítanak, hogy a Hamásszal kötött tűzszünet stabilitást hoz, megnyitja az utat a külföldi tőke beáramlása és az export növekedése előtt. Az optimizmust csak fokozzák a friss adatok, amelyek szerint az izraeli gazdaság a harmadik negyedévben 12,4 százalékkal bővült a GDP, messze meghaladva a 8 százalékos piaci várakozásokat.
A gazdasági növekedést a Reuters tudósítása szerint elsősorban
- a belföldi fogyasztás (23 százalék),
- az export (23,3 százalék)
- és a befektetések (36,9 százalék)
hajtotta, a kormányzati kiadások ezeknél sokkal kisebb mértékben, mindössze 4,4 százalékkal emelkedtek.
A statisztikai hivatal számai gyors fellendülést mutatnak azok után, mennyire megterhelte Izrael gazdaságát a több fronton, a Hamász, majd a Hezbollah, aztán pedig az Irán ellen is folytatott háború. A konfliktusok alatt mintegy 300 ezer civilt hívtak be tartalékos katonai szolgálatra, akik így kiestek a termelésből.
A gazdasági növekedés 2023-ban 1 százalékos volt, 2024-ről csak becsült adat van, ami 2,5-2,8 százalék, 2026-ban pedig várhatóan 5 százalék körüli lesz.
Az idei második negyedéves adatot lefelé módosították,
eszerint a GDP a korábban jelzett 3,9 helyett 4,3 százalékkal zsugorodott.
A fegyveripar az izraeli gazdaság egyik húzóágazata
A nehézségek ellenére a háború alatt is ralizott az izraeli tőzsde és a sékel, utóbbi az idén 11 százalékkal, 3,5 éves csúcsra erősödött a dollárral szemben és a 14. legjobban teljesítő deviza a Bloomberg által figyelemmel kísért 150-ből.
A bojkottfenyegetések ellenére különösen jól teljesítettek az izraeli fegyvergyártók, amelyek 2024-ben már egymást követő negyedik évben regisztráltak rekordértékesítést. Európa az izraeli fegyverek legnagyobb vásárlója. Az izraeli hadiipar termékei iránt azonban globálisan egyre nagyobb a kereslet, mert harci körülmények között bizonyítottak.
Az infláció stabilan 2,5 százalékon állt októberben, ami a várakozások szerint
már a novemberi ülésen a kamatlábak csökkentésére késztetheti a jegybankot,
akár 3,75 százalékra a majdnem két éve stabil 4,5 százalékról.
A tel-avivi tőzsdeindex, a TA-35 ralija 236 milliárd dollárral növelte a részvényesek vagyonát a közel-keleti konfliktus egyik legsötétebb időszakában, a kötvényhozamok és a hitel-nemteljesítési csereügyletek szintén csökkentek.
A tűzszünet ellenére maradtak kockázatok
A Donald Trump amerikai elnök részvételével tető alá hozott tűzszünetnek köszönhetően elemzők a helyzet további javulását várják. „A háború késleltette a bejövő külföldi közvetlen befektetéseket és a kimenő exportot, és most mindkét fronton bővülésre kell számítani” – prognosztizálta Elliot Hentov, a londoni State Street Global Advisors vezető makrogazdasági stratégája.
Az ország hitelminősítése már mutatja a változásokat, az S&P Global Ratings a múlt hónapban már negatívról stabilra módosította Izrael „A”-s besorolását.
Több ezer tartalékos visszatér a munkaerőpiacra, és a légitársaságok újraindítják a járataikat, ami hozzájárul a gazdasági aktivitás fellendüléséhez és az ellátási korlátok enyhítéséhez.
A kockázatok azonban továbbra is maradtak,
a fegyverszünet nem garantálja a tartós békét,
bármelyik konfliktus ismét fellángolhat, ráadásul a legkésőbb 2026 novemberében esedékes parlamenti választások miatt a belpolitikai bizonytalanság továbbra is tartós lesz.
