Fókuszban a klímacsomag

Szén-dioxid. A klímavédelmi-energiaügyi intézkedéscsomagról várhatók a legélesebb viták az Európai Unió napirendjén lévő témák közül a nyári szünetet követően. A francia uniós elnökség arra törekszik, hogy decemberre politikai megállapodást hozzon tető alá az uniós szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését megcélzó európai bizottsági javaslatról, de nem lesz könnyű dolga. A tagállamok igényei ugyanis rendkívül szerteágazók, a tét pedig óriási: a klímavédelem jelszavával a következő évtizedben megvalósuló intézkedések korábban elképzelhetetlen módon alakítják át bármely ország társadalmi-gazdasági szerkezetét. Alapvetően befolyásolják majd az energiatermelésen túl az alapanyaggyártó és a feldolgozóipar, sőt a mezőgazdaság lehetőségeit is. Arról nem is beszélve, hogy a technológiai fejlődés irányát és tempóját is erősen meghatározzák. A klímavédelem „örve” alatt az EU egész gazdaságpolitikájának jelentős átalakítására is készül.

Ennek megfelelően sok országban az uniós tárgyalások augusztusi szünetében is lázas egyeztetések folynak a leendő álláspont kialakításáról. Több tagállamban a legmagasabb politikai szinten, állam- és kormányfők foglalkoznak az üggyel. Lapunk értesülései szerint Magyarországon is Gyurcsány Ferenc és környezete bevonásával készül ezekben a hetekben az őszi nagy tárgyalások stratégiája és taktikája, a magyar érdekek beazonosítása.

A formálódó magyar álláspontról egyelőre annyit lehet tudni, hogy az alapvetően a januári európai bizottsági tervekre válaszul májusban benyújtott „ellenjavaslatra” épül. Noha azt az uniós szakminiszterek júliusi ülésén a régi tagállamok informálisan elutasították, lapunknak több kormányzati forrás is megerősítette, hogy a hazánk által kidolgozott (de a három balti állam, Románia, Bulgária és Szlovákia, illetve részben Lengyelország által is támogatott) javaslatot Magyarország továbbra is napirenden tartja.

Ennek fő oka az, hogy sem a francia elnökség, sem a bizottság nem állt (még) elő a januári terveket módosító alternatív javaslattal. Jelenleg a klímavédelmi csomaggal kapcsolatban begyűjtött tagállami igények elemzése zajlik, szeptember végére várható, hogy Párizs az elnökség nevében kompromisszumos javaslatot terjeszthet elő. Forrásaink szerint kulcsfontosságú lenne, hogy Magyarország legkésőbb addigra, de lehetőség szerint már a következő hetekben kialakítsa álláspontját, határozza meg, hogy az agrárium, az energiaszektor és a környezetvédelem egymással sokszor ellentétes érdekeit milyen eredő mentén fogja össze, hogyan teremt köztük összhangot.

Annyi már most valószínűsíthető, hogy a másfél éve még favorizált bioüzemanyagok a végső kompromisszumban visszaszorulnak majd – ezt a közelmúltban Jean-Louis Borloo francia szakminiszter is megerősítette. Az EU vélhetően igen szigorú fenntarthatósági követelményeket ír majd elő a felhasználásukra, a gyakorlatban kizárva az első generációs (kifejezetten energiacélra termesztett növényekből nyert) bioüzemanyagokat a piacról. Ez mezőgazdasági szempontból Magyarország számára hátrányos lehet.

Nem világos, teljesíthető lesz-e az a lengyel követelés (amely mellé hazánk is felsorakozott), hogy a villamosenergia-termelő szektorban 2013-ban még ne vezessék be a szén-dioxid-kibocsátási jogok teljes körű aukcióját, hanem kezdetben az emissziós jogok nagy részét ingyen osszák szét. Lengyel érvelés szerint ezzel akár 100 százalékos áramárdrágulást is meg lehetne előzni, ezt a számot azonban sokan kétkedve fogadják.

Magyar szempontból az egyik kulcskérdés az lesz, hogy milyen rendszert alkot az EU az energiaigényes iparágak kitelepülésének megakadályozására. Hazánk e téren különösen veszélyeztetett ország, hiszen tőlünk minimális szállítási igénynövekedéssel lehet energiaigényes cégeket Szerbiába vagy Ukrajnába kitelepíteni – mutatott rá a közelmúltban a GKI tanulmánya. A GKI arra is felhívta a figyelmet, hogy „célszerű 2012-ig felgyorsítani a hazai ipartelepítést, új belépő kvótákat kiosztva”, mivel 2013-tól, a csomag tervezett hatálybalépésétől kezdve csökkenteni kell a kibocsátási mennyiségeket.

Nagy viták várhatók ősszel arról is, hogy a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezését szolgáló, más országokban megvalósítható beruházások (CDM) mekkora részét lehessen felhasználni az EU-n kívül. Magyarországnak az az érdeke, hogy minél kisebbet, hiszen ekkor van reménye több ilyen beruházást vonzani.

Az emissziókereskedelmi rendszerből (ETS) származó aukciós bevételek felhasználása körül is nagy harc várható. Az

Európai Bizottság (sokak, köztünk hazánk által is vitatott) számításai szerint ebből a tagállamok évi 30-50 milliárd euró bevételre tehetnek szert. Ennek 20 százalékát Brüsszel szerint klímavédelmi célokra kellene fordítaniuk, de a pénzügyminisztériumok a szabad pénzfelhasználásban érdekeltek. UGy

21 százalékos kibocsátáscsökkentés az ETS-ben részt vevő 12 ezer cégnek 2005-höz képest, a tagállami allokációs kvóták megszüntetése

Magyarország számára 10 százalékos kibocsátásnövelés az ETS-en kívüli ágazatoknál 2005-höz képest

Magyarország teljes energiafogyasztásán belül 13 százalékra emelkedjen a megújuló források aránya

21 százalékos kibocsátáscsökkentés az ETS-ben részt vevő 12 ezer cégnek 2005-höz képest, a tagállami allokációs kvóták megszüntetése

Magyarország számára 10 százalékos kibocsátásnövelés az ETS-en kívüli ágazatoknál 2005-höz képest

Magyarország teljes energiafogyasztásán belül 13 százalékra emelkedjen a megújuló források aránya A brüsszeli csomag számított költségei és hatásai Forrás: Európai Bizottság

A költség éves szinten az uniós GDP 0,5 százaléka

A költség minden uniós polgár számára hetente 3 euró

Évi 50 milliárd euróval csökkenne az EU energiaimportja

A megújuló energia elterjedése egymillió új munkahelyet teremt

A magyar ellenjavaslat főbb pontjai Forrás: BruxInfo

2005 helyett 1990-hez képest mérjék a kibocsátáscsökkentést

A tagállamok közti tehermegosztásnál minden CO2-kibocsátást vegyenek

figyelembe, ne csupán az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli esőt

A kiotói vállalásokhoz képest minden tagállamot egységesen 18 százalékos

emissziócsökkentésre kötelezzenek-->