A hitelből Magyarország az EU felzárkóztatási alapjaiból érkező támogatások hazai felhasználását megtervező Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben szereplő kiemelt kutatási és fejlesztési projektek társfinanszírozását biztosítja. „Az EIB hosszú lejáratú kölcsöne, amelyet nehéz piaci körülmények közepette előnyös feltételek mellett nyújt Magyarország számára, segíteni fogja a magyar kormányt a tudásalapú gazdaság kiépítésében az ország hat régiójában” – hangoztatta Maystadt. A pénzből a nyugat-, közép- és dél-dunántúli régió, Észak- és Dél-Alföld, valamint Észak-Magyarország részesedik.
Egyedül a viszonylag fejlettnek minősülő közép-magyarországi régió marad ki belőle, éppen viszonylagos fejlettsége okán. Mint ismert, Magyarország novemberben 6,5 milliárd eurós hitelt vett fel az fizetésimérleg-javító alapjából, 15,7 milliárd dollárt a Nemzetközi Valutaalaptól és 1,3 milliárd dollárt a Világbanktól – hivatalosan a pénzpiaci feszültségek enyhítésére, sokak szerint azonban valójában a fenyegető államcsőd elkerülésére. Korábban gyakran felmerülő gond volt, hogy a magyar állam nehezen tudja előteremteni az uniós forrásokhoz a társfinanszírozást.
A mostani EIB-hitel ezt a problémát orvosolhatja az EU-pénzek egyik kiemelt felhasználási területén. Maystadt úgy véli, a mostani K+F-hitel hozzá fog járulni az említett régiók versenyképességének fokozásához. A 440 millió euróból leginkább olyan projektek finanszírozását segítik, amelyek az alkalmazott kutatáshoz, új termékek kísérleti kifejlesztéséhez és piaci bevezetéséhez, a kis- és középvállalkozások technológiai fejlettségének emeléséhez és forráshoz jutási lehetőségeik javításához köthetőek.
További részletek a Világgazdaság holnapi számában
