BUX 52,169.8
-0.34%
BUMIX 4,272.85
-0.82%
CETOP20 2,447.09
-1.80%
OTP 17,300
-2.20%
KPACK 8,500
+2.41%
0.00%
0.00%
0.00%
-4.59%
ZWACK 16,700
+1.21%
0.00%
ANY 1,555
+0.32%
RABA 1,350
-1.46%
-0.20%
-0.59%
-0.59%
-0.80%
-0.90%
-2.91%
+0.48%
-3.45%
+1.38%
OTT1 149.2
0.00%
-1.29%
MOL 2,684
+1.21%
+1.16%
ALTEO 2,270
-2.16%
+2.61%
-0.40%
EHEP 1,695
+3.04%
+1.27%
-0.60%
MKB 1,972
0.00%
-1.67%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
+1.89%
0.00%
-4.91%
-2.07%
-1.24%
NUTEX 15.08
-2.46%
GOPD 12,000
-6.25%
OXOTH 4,574
+0.04%
-1.85%
NAP 1,160
-34.83%
0.00%
-4.76%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Optimista az Erste Közép-Kelet-Európa finanszírozását illetően

Az Erste Csoport elemzői szerint Közép-Kelet-Európában a külföldi tőke beáramlásának visszaesése nyomán mérséklődtek a beruházások, nőtt a nemzeti megtakarítás-állomány, ennek következtében a folyó fizetésimérleg-hiány több országban is meredeken lecsökkent.

A nemzetközi intézményektől származó, szerződés szerinti tőkebeáramlás, valamint a lejáró külső adósságfinanszírozó hitelek ésszerű megújítási rátája mellett a közép-kelet-európai országok körében nem lesz gond a külső finanszírozással - áll abban az összegzésben, amelyet az Erste Csoport juttatott el az MTI-hez.

Az elemzés készítői szerint az elmúlt öt évben a közép-kelet-európai országok gazdasági növekedése átlagosan évi négy százalékponttal múlta felül az euróövezet országainak bővülését, mivel a térség a külföldi működőtőke- és a portfólió-befektetések közkedvelt célpontjává vált.

A világkereskedelem súlyos visszaesése rendkívül érzékenyen érintette a térséget, a régióban negatív tartományba kerültek a növekedési mutatók.

Korábban Közép-Kelet-Európa nagyarányú beruházás-növekedése jórészt a kapacitásbővítésre és a termelékenység felfuttatására irányult. A válság kirobbanása előtt a közép-kelet-európai gazdaságok szépen profitáltak a kereskedelmi korlátok lebontásából, a megugró exportból, az erőteljes tőkebeáramlásból, amelynek nyomán megélénkültek a beruházások, a munkahely-teremtés és a termelés is.

"A közép-kelet-európai gazdaságokban sokkal magasabb ütemben nőtt a beruházások mennyisége és mértéke, mint az euróövezetben, a bővülés nagysága 2005 és 2007 között átlagosan a GDP 26 százalékát tette ki Közép-Kelet-Európában, szemben az eurózóna 20-22 százalékával, emellett a beruházások zöme a termelőkapacitások bővítésére, a termelékenység fokozására, és infrastrukturális beruházásokra koncentrált" - idézi az összegzés Juraj Kotiant, az Erste Bank közép-kelet-európai makroelemzőjét.

Az elemzés kitér arra: a nemzeti megtakarítások különböző szintje nyomán eltérő mértékű külső finanszírozási igény keletkezett, a legalacsonyabb Csehországban, a legmagasabb pedig a balti államokban.

Az Erste szakértői szerint a túlzott mértékű beruházásokkal rendelkező országok külső egyensúlytalansággal néztek szembe, ugyanis nemzeti megtakarításaik nem fedezték a szükséges beruházásokat. Ez a helyzet állt elő a balti országokban is, ahol a nagymértékű beruházási kedvet a tőkebeáramlás finanszírozta, ami aztán a folyó fizetésimérleg-hiány "elszabadulásához" vezetett.

Az elemzés rámutat: Lettországban és Litvániában a nettó működőtőke-beáramlás mindössze a folyó hiány mintegy egyharmadát fedezte. Ezekben az országokban drámai mértékben megnőtt a külső adósságállomány, így sokkal sebezhetőbbek lettek a tőkekiáramlással szemben. Az ellenkező véglet Csehország, ahol a viszonylag magas nemzeti megtakarítás-állomány miatt az ország kisebb mértékben szorult rá a külföldi tőkére, így 2005 és 2007 között a nettó működőtőke-beáramlás révén jobban tudta finanszírozni a folyó hiányt.

Később, a külföldi tőkeforrások kiszáradása nyomán, a beruházások és a nemzeti megtakarítások állománya közötti különbség szükségszerűen jelentős csökkenésen ment keresztül, akár a beruházások visszafogása, akár a nemzeti megtakarítások "felhizlalása" nyomán, vagy a fogyasztás visszafogása, illetve erőteljes fiskális konszolidáció révén - elemzik a szakértők.

"A beruházások a legjelentősebben Lettországban, Litvániában és Észtországban estek vissza. Ezekben az országokban a beruházások mértéke 25-40 százalékkal zuhant 2009 első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest. Az idei első negyedévben Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában a beruházások visszaesésének mértéke csak egyszámjegyű volt, ugyanakkor az euróövezetben a beruházások 10 százalékkal zsugorodtak éves összehasonlításban" - vázolta a helyzetet Juraj Kotian.

Az Erste tanulmánya kiemeli: a folyó fizetésimérleg-hiány gyors javulásának hátulütője a "negatív ciklus" felerősödése, ha a korábbi évekhez képest felére esik vissza a beruházások növekedési üteme, az 1-3 százalékponttal veti vissza a GDP átlagos növekedési ütemét.

Juraj Kotian nem számít arra, hogy problémák jelentkeznek a közép-kelet európai uniós országok külső finanszírozásában. "Úgy számolunk - közölte -, hogy a térségben lesz a legalacsonyabb hitelmegújítási arány - mintegy 60 százalék - a hosszú távú vállalati hitelek refinanszírozását tekintve."

Kiemelte: ugyanakkor az államadósságok megújítási aránya jórészt attól függ, hogy az érintett kormányok miként tudnak eurókötvényt kibocsátani külföldi piacokon az idén. Juraj Kotian szerint az IMF-programban részt vevő országok esetében konzervatív, nulla százalékos adósságmegújítási rátával számolnak.

Az elemző úgy véli: meglehetősen nagy az esély arra, hogy a 2004-ben unióhoz csatlakozott nyolc közép-kelet-európai ország lecsökkenti a magánszektorból finanszírozott bruttó külső adósságállományát, míg az esetlegesen fennmaradó finanszírozási lyukat a devizatartalékokból fedezik.

Kapcsolódó cikkek