A nemzetközi intézményektől származó, szerződés szerinti tőkebeáramlás, valamint a lejáró külső adósságfinanszírozó hitelek ésszerű megújítási rátája mellett a közép-kelet-európai országok körében nem lesz gond a külső finanszírozással - áll abban az összegzésben, amelyet az Erste Csoport juttatott el az MTI-hez.
Az elemzés készítői szerint az elmúlt öt évben a közép-kelet-európai országok gazdasági növekedése átlagosan évi négy százalékponttal múlta felül az euróövezet országainak bővülését, mivel a térség a külföldi működőtőke- és a portfólió-befektetések közkedvelt célpontjává vált.
Korábban Közép-Kelet-Európa nagyarányú beruházás-növekedése jórészt a kapacitásbővítésre és a termelékenység felfuttatására irányult. A válság kirobbanása előtt a közép-kelet-európai gazdaságok szépen profitáltak a kereskedelmi korlátok lebontásából, a megugró exportból, az erőteljes tőkebeáramlásból, amelynek nyomán megélénkültek a beruházások, a munkahely-teremtés és a termelés is.
"A közép-kelet-európai gazdaságokban sokkal magasabb ütemben nőtt a beruházások mennyisége és mértéke, mint az euróövezetben, a bővülés nagysága 2005 és 2007 között átlagosan a 26 százalékát tette ki Közép-Kelet-Európában, szemben az eurózóna 20-22 százalékával, emellett a beruházások zöme a termelőkapacitások bővítésére, a termelékenység fokozására, és infrastrukturális beruházásokra koncentrált" - idézi az összegzés Juraj Kotiant, az Erste Bank közép-kelet-európai makroelemzőjét.
Az elemzés kitér arra: a nemzeti megtakarítások különböző szintje nyomán eltérő mértékű külső finanszírozási igény keletkezett, a legalacsonyabb Csehországban, a legmagasabb pedig a balti államokban.
Az Erste szakértői szerint a túlzott mértékű beruházásokkal rendelkező országok külső egyensúlytalansággal néztek szembe, ugyanis nemzeti megtakarításaik nem fedezték a szükséges beruházásokat. Ez a helyzet állt elő a balti országokban is, ahol a nagymértékű beruházási kedvet a tőkebeáramlás finanszírozta, ami aztán a folyó fizetésimérleg-hiány "elszabadulásához" vezetett.
Az elemzés rámutat: Lettországban és Litvániában a nettó működőtőke-beáramlás mindössze a folyó hiány mintegy egyharmadát fedezte. Ezekben az országokban drámai mértékben megnőtt a külső adósságállomány, így sokkal sebezhetőbbek lettek a tőkekiáramlással szemben. Az ellenkező véglet Csehország, ahol a viszonylag magas nemzeti megtakarítás-állomány miatt az ország kisebb mértékben szorult rá a külföldi tőkére, így 2005 és 2007 között a nettó működőtőke-beáramlás révén jobban tudta finanszírozni a folyó hiányt.
Később, a külföldi tőkeforrások kiszáradása nyomán, a beruházások és a nemzeti megtakarítások állománya közötti különbség szükségszerűen jelentős csökkenésen ment keresztül, akár a beruházások visszafogása, akár a nemzeti megtakarítások "felhizlalása" nyomán, vagy a fogyasztás visszafogása, illetve erőteljes fiskális konszolidáció révén - elemzik a szakértők.
"A beruházások a legjelentősebben Lettországban, Litvániában és Észtországban estek vissza. Ezekben az országokban a beruházások mértéke 25-40 százalékkal zuhant 2009 első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest. Az idei első negyedévben Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában a beruházások visszaesésének mértéke csak egyszámjegyű volt, ugyanakkor az euróövezetben a beruházások 10 százalékkal zsugorodtak éves összehasonlításban" - vázolta a helyzetet Juraj Kotian.
Az Erste tanulmánya kiemeli: a folyó fizetésimérleg-hiány gyors javulásának hátulütője a "negatív ciklus" felerősödése, ha a korábbi évekhez képest felére esik vissza a beruházások növekedési üteme, az 1-3 százalékponttal veti vissza a GDP átlagos növekedési ütemét.
Juraj Kotian nem számít arra, hogy problémák jelentkeznek a közép-kelet európai uniós országok külső finanszírozásában. "Úgy számolunk - közölte -, hogy a térségben lesz a legalacsonyabb hitelmegújítási arány - mintegy 60 százalék - a hosszú távú vállalati hitelek refinanszírozását tekintve."
Kiemelte: ugyanakkor az államadósságok megújítási aránya jórészt attól függ, hogy az érintett kormányok miként tudnak eurókötvényt kibocsátani külföldi piacokon az idén. Juraj Kotian szerint az IMF-programban részt vevő országok esetében konzervatív, nulla százalékos adósságmegújítási rátával számolnak.
Az elemző úgy véli: meglehetősen nagy az esély arra, hogy a 2004-ben unióhoz csatlakozott nyolc közép-kelet-európai ország lecsökkenti a magánszektorból finanszírozott bruttó külső adósságállományát, míg az esetlegesen fennmaradó finanszírozási lyukat a devizatartalékokból fedezik.
