Mit talált az Állami Számvevőszék a kórházi ellenőrzések során? Hogy áll a kiszervezés?
A vizsgált időszakban vállalkozások részesedése a fekvőbeteg-szakellátásokra fordított kiadások között tízszeresére emelkedett, a 2006. évi 3,4 Mrd Ft-ról 2008-ra 34,7 Mrd Ft-ra, amely a közfinanszírozott kórházi ellátások kiadásainak 8,4%-a, ugyanakkor nincs az ágazatnak a magántőke és magánvállalkozások lehetséges méretét, szerepét, szakmai területeit meghatározó stratégiája. A vizsgált 3 évben 3 kormányzati program alakította az egészségügy intézményrendszerét, amelyek mindegyike az átalakítások hatékony eszközének tekintették a piaci mechanizmusok, a magántőke fokozott alkalmazását annak ellenére, hogy előzetesen nem gondoskodtak a kórházi kiszervezések törvényi szintű szabályozásáról.
A 2006. évi aktualizált konvergencia program, egyrészt az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző célú GDP arányos kiadásainak 0,2%-os csökkentését, másrészt a kórházak működési kereteinek átalakítását, eredményérdekeltségük fokozását, a dolgozók rugalmasabb foglalkoztatási formáinak bővítését fogalmazták meg. A fekvőbeteg ellátások Egészségbiztosítási Alapból származó GDP arányos kiadása a 2006. évi 1,8%-ról 2008-ra 1,6%-ra csökkent, nominálisan 410,6 Mrd Ft-ról 435,3 Mrd Ft-ra emelkedett, reálértéke csökkent. A kórházi menedzsment, illetve a tulajdonos önkormányzatok a finanszírozási-működtetési nehézségek fokozódására a magánvállalkozások, a magántőke egyre növekvő bevonásával reagált, így növelték egyes kórházi-háttértevékenységek kiszervezését, az orvosok közreműködői szerződéssel való foglalkoztatását, illetve a teljes kórház-üzem magánműködtetésbe adását.
Helyszíni ellenőrzésünk 22 kórházra terjedt ki. Ennek keretében vizsgáltunk működésiforma-váltást végrehajtó, magán működtetésbe adott és a magántőke-bevonással üzemelő kórházakat is. Megállapítottuk, hogy a működtetők szerződésben vállalt kötelezettségeiket, – a működés stabilitása, a megvalósított beruházások és az ellátás minőségének javulása terén – csak részben valósították meg. A működtető társaságok valós pénzügyi helyzetének, stabilitásának megítélése átláthatatlanabbá, bonyolultabbá vált, amely az üzemeltetés kockázatát növeli. Az önkormányzatok nem kérik számon a működtetőtől az ellátás szakmai színvonalát.
A működtetők a problémák egy részét tipizálható eszközökkel kezelték, pl. a kórházi osztályszerkezetet a rugalmasabb, hatékonyabb mátrix szervezettel váltották fel, amelynek következtében csökkenteni tudták a kiadások legnagyobb részét kitevő bérköltséget.
Az orvosokat jellemzően közreműködői (vállalkozási) szerződéssel foglalkoztatták. Az amortizáció finanszírozatlanságából fakadó hiányt a magánműködtetésbe adással járó hatékonyabb gazdálkodás sem tudta megszüntetni. A magántőke-bevonással végrehajtott beruházások a megtérülést a magasabb színvonalú és széleskörű fizetős egészségügyi szolgáltatások térítési díj bevételére alapozták. Ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy nincs meghatározva részletesen, pontosan a fekvőbeteg ellátáshoz kapcsolódó kényelmi szolgáltatások köre, minősége. A kórházműködtetés koncentrálódása tapasztalható, kórházhálózatok működési kereteit, feltételeit, lehetséges méreteit nem szabályozza jogszabály.
Az orvosok foglalkoztatásában a vizsgált kórházaknál a vállalkozói szerződéses foglalkozatás 48%-kal emelkedett létszámban, és duplájára nőtt az ellátott havi óraszám tekintetében.
A háttértevékenységek (mosás, takarítás, őrzés-védés, energetika, élelmezés) kiszervezését a fenntartók és az intézmény forráshiánya miatti tőkebevonás szükségessége, a költséghatékonyabb feladatellátás, a kórházi menedzsment tehermentesítése, a létszámhiány indokolta. Legnagyobb arányban a mosást szervezték ki a kórházak (58%), az őrzés-védelmet és a takarítást a válaszadók 40-50%-a szervezte ki, míg az energiaellátást 30%-uk, a betegélelmezést 22%-uk. A háttérszolgáltatók területén is koncentrálódás tapasztalható.
A fentiek alapján javasoltuk a Kormánynak, hogy dolgozza ki és készítse elő a fekvőbeteg ellátás törvényi szintű szabályozását, amelyben egyértelműen meghatározza a magánszektor szerepvállalását a szektorsemlegesség figyelembevételével. Emellett javasoltuk az egészségügyi miniszternek, hogy folytassa a biztosítási alapcsomag pontos és szakmai protokollok szerinti részletes tartalmának kidolgozására irányuló munkát és gondoskodjon annak a folyamatos karbantartásáról, valamint dolgozza ki és szabályozza a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók által nyújtott kényelmi szolgáltatások körét és részletes feltételeit.
A jelentés teljes terjedelmében az Interneten, a www.asz.hu címen érhető el.
