Romokban az építőipar
Magyarországon az idén alig javul ez a gyászos helyzet. Erre enged következtetni, hogy az Ecostatnak 2009 legvégén nyilatkozó ingatlanpiaci szereplők 2010 első negyedére a legmagasabb árnövekedést (4,5 százalék) éppen az építőanyagáraknál várták. Akkori meglátásuk szerint az építési-szerelési tevékenységek (2,5 százalék), a munkaerőköltségek (2,2 százalék) és a tervezési díjak (1,4 százalék) alig nőnek az idén, míg az építési telkek ára átlagosan 4,7 százalékkal csökkenhet.
A magyar építőipar beszűkült mozgásteréről Földi Tibor, az egyik legnagyobb budapesti lakásfejlesztő cégnek számító Cordia Zrt. vezérigazgatója tegnap azt mondta: mivel a fővárosban az elmúlt évben felszökött a készleten lévő új építésű lakások aránya, szinte nem indul manapság új projekt. Legfeljebb a külső kerületekben lehetnek az idén kisebb és közepes beruházások, ott lehet majd üzlethez jutni. A vállalat kutatásai szerint tavaly húsz nagy fővárosi projektet felfüggesztettek a fejlesztők, ezeknél a beruházásoknál az építőipari alvállalkozók most a pénzük után futnak, miközben a fejlesztő szabadulna a telkétől vagy szerkezetkész projektjétől. A vezérigazgató úgy látja: a lakáspiacon érintett építőipari vállalkozások kiszolgáltatott helyzete csak akkor enyhülhet, ha a halasztott kereslet már az év végén, de leginkább 2011 első felében a piacra kerül, s ezzel gerjeszti a kínálati oldalt.
Tágabb térségünkön belül a balti államokban és főként Ukrajnában volt nagy a zuhanás. A visegrádi országokban ehhez képest lassult a visszaesés, sőt – Lengyelországnak köszönhetően – némi növekedést mértek. Az infrastrukturális beruházások egy részét – az uniós források felhasználásával – az idén folytatják, ez azonban csak az igazán nagy cégeknek lehet menedék. A derékhadnak a felújítások hozhatnak megrendeléseket. Örömünnep lesz február végén Bukarestben, ahol megnyitják Románia legnagyobb bevásárlóközpontját, a 80 ezer négyzetméter bérterületű Sun Plazát. A 200 millió eurós beruházás több mint kétezer embernek jelentett biztos megélhetést az építés előkészületei és a kivitelezés alatt. A szalag átvágása után azonban sok száz embert szélnek eresztenek az alvállalkozók, hiszen újabb megbízásokat lámpással kell keresni országszerte. Két éve még 100 bevásárlóközpont építését jelentették be, ezek közül jelenleg csak négy van kivitelezési szakaszban, a projektek túlnyomó többségét vagy teljesen lefújták, vagy bizonytalan ideig elhalasztották. Keleti szomszédunkban 2009-ben 17 százalékkal esett az építőipari piac, 70 ezer állás szűnt meg az ágazatban, 19 500 cég (az ágazat ötöde) ment csődbe.
Csehországban sem sokkal jobbak a kilátások – érzékeltette a helyzetet Gáspár Anna, a Buildecon tanácsadó cég ügyvezetője, aki egyúttal Magyarország képviselője a 19 országot tömörítő Euroconstruct nemzetközi szakmai szervezetben. A szervezet előrejelzésében sötét közeljövőt festett le: növekedni csak 2012-ben tud a cseh építőipar, az idén 0,3 százalékkal csökkenhet a teljesítménye, jövőre az idei szinten maradhat. A szakértő szerint negatív hatással lehet az ágazatra a kormányzati gazdaságösztönző programok megszűnése és a költségvetési kiadások megnyirbálása.
Lengyelország – mint sok más ágazatban – itt is kilóg a sorból. „Természetesen nálunk is volt visszaesés, de már az utolsó negyedévben felfelé indult a görbe, összességében 5 százalékos volt a bővülés 2008-hoz képest, 2010-re pedig 8 százalékos forgalomnövekedést vetítettek előre” – érzékeltette a kilátásokat a 200 legnagyobb lengyel építőipari vállalkozás véleményének ismeretében a PMR tanácsadó cég. Még sincs minden rendben, hiszen például a kis- és közepes vállalatok csak az elmúlt hetekben tudták kiharcolni, hogy a varsói szejm garanciavállalási kötelezettséget kapcsoljon a polgári törvénykönyv vonatkozó passzusába. Ezt a garanciát a beruházó/fejlesztő köteles adni a fő- és alvállalkozóknak.
Kijevben jelenleg 511 befejezetlen beruházást tartanak számon. Ebből 438 befejezetlen építkezés, a többi valamilyen elmaradt műszaki munka. Országosan 13 700 beruházás van kivitelezési szakaszban, ennek közel fele műszaki tevékenység. Mindkét szám valamivel (2-3 százalék) kisebb, mint egy évvel ezelőtt, de jelzik: továbbra is mély válságban van az építési piac. A legtöbb külföldi befektető szemében tiltó listán van az ország súlyos politikai és gazdasági kockázata miatt. A kiszámíthatatlan jogi környezet is inkább taszítja, semmint újabb beruházásokra ösztönözné őket, noha mindannyian tisztában vannak azzal, hogy hatalmas, fejletlen piacról van szó – mondta lapunknak több építési, illetve ingatlanos szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.