Óriási a baj, Ukrajna beleszúrta a tőrt Magyarországba – már a stratégiai kőolaj tartalékok felszabadítását kéri a Mol
A Mol-csoport a magyar Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében, miután 2026. január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül, jelent meg az olajtársaság tájékoztatása hétfőn délután a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A tájékoztató szerint az intézkedésekkel a vállalatcsoport azt biztosítja, hogy a régió ellátásbiztonsága fennmaradjon. Emlékeztetnek rá, hogy Magyarországra és Szlovákiába 2026. január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Felhívták rá a figyelmet, hogy a kieső mennyiségek pótlása érdekében a Mol megkezdte finomítóinak tengeri úton történő nyersolaj-ellátását. „A tengeri szállítás hosszabb átfutási ideje miatt ez az ellátási útvonal fokozatosan épül fel: az első szállítmányok várhatóan március elején érkeznek meg a horvátországi Omišalj kikötőjébe, ahonnan további 5-12 nap szükséges ahhoz, hogy a kőolaj eljusson a Mol-csoport finomítóiba" – részletezik a Molnál.
Amennyiben a keleti irányból érkező szállítások a következő napokban nem indulnak újra, Magyarországon első körben mintegy 250 ezer tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítása válhat szükségessé, húzzák alá.
Ennek érdekében a Mol Magyarországon az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult, kezdeményezve a stratégiai kőolajkészletek felszabadítását.
Mint írták, Szlovákiában is szoros a kapcsolat a szlovák kormánnyal annak érdekében, hogy ha az ország gyorsan tudjon reagálni a helyzetre. Mindkét országban az Európai Unió szabályozásával összhangban mintegy 90 napra elegendő kőolaj- és üzemanyagkészlet áll rendelkezésre. A kialakult helyzet nem veszélyezteti az üzemanyag-ellátást: a piac kiszolgálása zavartalan, a Mol működése továbbra is a normál üzletmenet keretei között zajlik.
Ez lesz a főpróba az Adria-vezetéknek
A fentiekkel, mármint, hogy a Mol tengeri úton lája el finomítóit nyersolajjal, a társaság alátámasztja a Világgazdaság hétfői cikkét, miszerint a mostani helyzet, a Barátság-kőolajvezeték kiesése az Adria-vezeték főpróbája lehet, főleg, miután a horvátok is rábólintottak arra, hogy segítenek Magyarországnak, ha úgy van...
Az alaphelyzet az, hogy az Adria vezetéket üzemeltető Janaf társaság – vele a horvát költségvetés – nagyon is rá van utalva a magyarországi és a szlovákiai kőolajigény kielégítésére, mert megcsappantak a fő megbízójától, a szerbiai NIS-től kapott rendelések a NIS finomítóját sújtott amerikai szankció hónapjaiban.
Ha a Janaf úgy dönt, hogy eleget tesz a magyar és a szlovák kérésnek, már pedig ma ezt tette, akkor végre az is kiderülhet, hogy az Adria valójában mennyi olaj továbbítására képes, ezzel kapcsolatban ugyanis a nyáron egymásnak ellentmondó magyar és horvát vállalati nyilatkozatok jelentek meg.
A Mol nyilatkozatára azért is vártunk ennyire, mert az megmutatja, hogy valójában mekkora a baj, milyen intézkedéseket kell tenni. Ha ugyanis érdemi olajellátási zavar lenne Magyarországon, akkor azt a Mol – mint tőzsdecég is – bejelenti. Egy ilyen zavar azonban az Adrián történő import felfuttatásával el is kerülhető.
Az ügy kapcsán Balogh József energiapiaci szakértő megismételte lapunknak korábbi megállapítását: az áram- és a gázszállítással ellentétben, amelyről bárki folyamatosan elérheti az információkat, az olajszállítás nem transzparens. Valójában nem tudjuk, honnan, hová, mennyi olaj érkezik, csak bejelentésekre hagyatkozhatunk. Az viszont sokat elmond, hogy 250 ezer tonna tartalék kellhet napokon belül a Mol szerint. Ez egy kiindulópont.
Magyarország számára az Adria-kőolajvezeték a Barátság egyetlen, érdemi alternatívája. Saját olajtermelése szerény, azonban rendelkezik 90 napi felhasználásra elég kőolaj- és kőolajtermék-készlettel. Egy ukrán külügyminiszteri bejelentés szerint január 27-ig nem érkezett orosz kőolaj Magyarországra és Szlovákiába a Barátság megrongálódása miatt. A vezeték egyes feltételezések orosz rakétatámadásokban sérülhetett meg, az olajtermékek okozta tüzet csak tíznapnyi munka után tudták eloltani, de a szállítás a mai napig nem indult újra, és nem is jelezték, hogy mikorra tervezik.
Most kicsit „megmutatják" nekünk a horvátok
A magyar kormány álláspontja, hogy Ukrajna politikai alapon tart be Magyarországnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter így az olajcsap szándékos elzárásáról és arról beszélt vasárnap reggel a Kossuth rádióban, hogy a Barátság meg sem sérült. Műszakilag a cső üzemkész, de olaj az ukrán vezetés politikai döntése miatt nem érkezik rajta. Szijjártó Péter kijelentette, hogy adott helyzetben Magyarországnak és Szlovákiának növelnie kell az olajbehozatalt az alternatív útvonalon – mint fentebb már kifejtettük – az Adria vezetéken.
Erre vonatkozó kérését Denisa Sakova szlovák gazdasági miniszterrel együtt, levélben jelezte a horvát kormánynak és később erre jött meg a horvátok - sajátságosnak tekinthető - válasza. – Horvátország felelősségteljesen és átláthatóan járt el a regionális energiabiztonság terén – és ezt fogja tenni Magyarországért is, „teljes tisztelettel ukrán szövetségeseink és a mindennapi szenvedésük iránt, így Anta Susnjar horvát gazdasági miniszter.
Emlékeztetett továbbá, hogy
mindig is azt állította, hogy a Janafnak elegendő kapacitása van ehhez, még akkor is, amikor felmerültek olyan állítások, hogy ez nem így van.
„Amikor háborús haszonleséssel vádoltak minket, a tarifáink átláthatók és piacalapúak voltak és maradnak. Amikor Horvátországot megbízhatatlan tranzitországnak bélyegezték, a kritikus infrastruktúrát stabilan és zavartalanul működtettük, függetlenül minden politikai vádaskodástól” – írta Susnjar. Hangsúlyozta, hogy Horvátország nem fogja hagyni, hogy veszélybe kerüljenek a közép-európai üzemanyag-ellátások. „Készen állunk arra, hogy segítsünk megoldani az akut zavarokat, az uniós jogszabályokkal és az OFAC (az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumán belüli ügynökség, amely a gazdasági és kereskedelmi szankciókat kezeli és érvényesíti – a szerk.) előírásaival összhangban. Senki sem maradhat üzemanyag nélkül” – mondja Susnjar.
Már többször támadták a Barátságot...
Néhány nap híján immár négy éve zajlik az orosz–ukrán háború. A kezdeti időszakban a látványos területfoglalásokról, később a véres harcokról szóltak a hírek. Az elmúlt hónapokban azonban szinte állóháborúba fordultak a frontvonalak, bár a háború borzalmai és kegyetlenségei nem tűntek el. A csatamezőn láthatóan nem tudnak dűlőre jutni a felek, egyre inkább próbálják rongálni egymás kritikus infrastruktúráját. Ezekben az akciókban pedig olyan, a közép-európai országok szempontjából is kulcsfontosságú elemek is sérülhetnek, mint a Barátság kőolajvezeték. Ennek szerepe és használata kapcsán ráadásul éles vita alakult ki a térség országai között.
