Most már biztos: nekimenne a kormány a külföldi boltoknak, Lázár Jánosnál lehet a fejsze 2026-tól – "Hogy lesz a 140 forintos tej 500, a 60 forintos káposzta 400?"
Nem a földdel van baj, hanem a rendszerrel – erről beszélt Lázár János Battonyán. A miniszter szerint 2026 és 2030 között gyökeresen átalakítaná a magyar agráriumot, mert tarthatatlannak nevezi, hogy az ország nem képes ellátni magát élelmiszerrel.
A miniszter a battonyai Lázárinfón egy súlyos problémára is felhívta a figyelmet: miközben Magyarország kiváló minőségű termőfölddel rendelkezik – Mezőhegyesen 40 aranykorona az átlag, de 45 aranykoronás földek is vannak –, az ország mégsem képes önellátásra.
Felvetése szerint, amikor a magyar családok hazamennek, és kinyitják a hűtőt, jó eséllyel nem magyar tejet vagy sajtot vesznek ki. A hús esetében pedig azt mondta: a magyarok spanyol húst esznek, mert még magyar vállalatok is Spanyolországból vásárolnak alapanyagot.
A miniszter szerint ez a valódi probléma, nem a termelési kapacitás hiánya.
Lázár János konkrét példát is hozott. A mezőhegyesi új tehenészetben – állítása szerint – egy kilogramm tej előállítási költsége 140 forint. Ezt jó eredménynek nevezte.
Ehhez képest a bolti ár 400-500 forint literenként, árrésstop nélkül akár 800 forint is lehetne. A kérdés szerinte az, hogyan lesz a 140 forintos előállítási ár 500 forintos fogyasztói ár. Úgy véli, a pénz a kereskedelmi láncban „kerül be és megy el”.
Hasonló példát említett a zöldségeknél: a mórahalmi kertészektől 60 forintért veszik át a káposzta vagy a burgonya kilóját, amelyek rövid időn belül 400 forintért jelennek meg a boltokban.
Lázár János: ezt a helyzetet baltával kell szétoperálni
A miniszer szerint az agrárium és a kiskereskedelem átszervezése nélkül nem lesz valódi vidéki megerősödés, és arra is felhívta a figyelmet, hogy ehhez eddig senkinek nem volt bátorsága hozzányúlni. Kijelentette, hogy a „tiszások, bankárok és nagytőkés körök” nem fognak egymás érdekei ellen fellépni.
Szerinte radikális beavatkozásra van szükség: „Ezt csak baltával lehet szétoperálni.”
Emiatt a miniszter megígérte: ha 2026 és 2030 között lehetőséget kap – a választóktól és Orbán Viktortól –, akkor „kiforgatja a vidéki agrárvilágot a négy sarkából”.
Pozitív példaként említette a Gyulai Húskombinát esetét. A vállalat korábban csődbe ment, majd kormányzati beavatkozással és önkormányzati részvétellel stabilizálták. Állítása szerint ma már profittal működik. Lázár János szerint ez bizonyítja: lehet magyar terméket előállítani és nyereséggel értékesíteni. Ehhez azonban – szavai szerint – „le kell nyomni” a külföldi szereplőket, hogy a magyar vállalkozások is piacra juthassanak.
Megkapták a selyemzsinórt a plázák Magyarországon: április után „lesz dolga” velük a kormánynak – valami nincsen jól
A háttérben valóban formálódhat valamiféle új szabályozás a termények és termékek felvásárlása terén. Orbán Viktor legalábbis nem először hozta szóba a kérdést, most legfrissebben a plázáknak üzent.
