Hihetetlen, de megcsinálják: 5000 fős magyar kisvárost kötnek rá a román autópályára – ettől rögtön kilőhet a gazdaság
Autópálya-összeköttetést, béremelést és határnyitást ígért Battonyán Lázár János, aki a Lázárinfó fórumán minden kérdésre válaszolt. A miniszter szerint Békés vármegyében komoly tartalékok vannak, de a választók előtt világos döntés áll 2026 tavaszán.
A battonyai sportcsarnokban tartott fórumon Lázár János Erdős Norbert országgyűlési képviselő társaságában lépett színpadra. A Lázárinfó aktuális állomásán a miniszter hangsúlyozta: a kormány figyelme az ország keleti és déli térségeire irányul, és ha van még felzárkózási lehetőség, akkor az Békés vármegye.
Orosháza: zöldacél, kórházfejlesztés, vita az egészségügyről
A fórum orosházi ügyekkel indult. Elhangzott: a 2021-ben bezárt AKG után idén egy zrt. 30 fővel megkezdte a zöldacélgyártást, a tervek szerint rövidesen 80 embernek adhat munkát. A síküveggyár kapcsán befektetőjelöltekről és kormányzati támogatásról beszéltek.
Az orosházi kórház felújítására és eszközbeszerzésre 1,5 milliárd forintot biztosít a kabinet. A miniszter ezzel szemben azt állította: a Tisza Párt térségi „szuperkórházakban” gondolkodik, ami a kisebb intézmények bezárásával járna. Szóba került a Száraz-ér is, ahol 1990 óta először kellett vizet vásárolni. Az öntözés kérdését a térség mezőgazdasága szempontjából kulcskérdésnek nevezte.
M44 és román kapcsolat: Battonya–Pécska összekötése napirenden
A miniszter kiemelte az M44-es gyorsforgalmi út megépítését, amely szerinte esélyt adott Békéscsabának és a megyének. A következő lépés az M44 továbbépítése Békéscsabától Nagyszalontáig.
Battonya esetében konkrét ígéret hangzott el: a város és a romániai Pécska összekötésének megtervezése és megépítése. A cél, hogy a térség bekapcsolódjon a román autópálya-hálózatba. A miniszter szerint az autópályák 20 kilométeres körzetében érzékelhető gazdasági élénkülés indul. Hozzátette: a magyar–román határt minél több ponton átjárhatóvá kell tenni, Gyulától észak felé, Sarkad és Geszt térségében is.
Lázár János: több munkahely, igazságosabb fizetések
Békés vármegyében 2025 novemberében 525 ezer forint volt a bruttó átlagbér, míg Budapesten 900 ezer forint. A különbséget szerinte csökkenteni kell, amihez több és jobban fizető munkahely szükséges.
A miniszter azt mondta: 2010-ben a 360 ezres megyében 40 ezer munkanélküli volt, ma a 300 ezres vármegyében mintegy 5 ezer álláskeresőt tartanak nyilván. „Annak, aki dolgozni akart, lehetőséget adtak” – fogalmazott.
A Mezőkovácsházi járás példáját hozta: míg országosan egy járásban átlagosan 4 milliárd forint iparűzési adó folyik be, itt 900 millió forint.
Ez szerinte növekedési tartalékot jelez, amennyiben ipar és gyárak érkeznek a térségbe.
A fórumon egyértelmű kampányüzenet is elhangzott. Lázár János szerint az elmúlt 15 évben „több volt a jó, mint a rossz”, és a tapasztalat kulcsfontosságú. Úgy fogalmazott: 2026. április 12-én két lehetőség közül választ az ország, és aki biztonságot, kiszámíthatóságot akar, annak Orbán Viktor a biztos döntés.
A Tisza Párttal kapcsolatban felidézte a 2002 utáni időszakot, amikor – állítása szerint – az energiaárak emelkedtek, és családi kedvezményeket töröltek el. Úgy véli, nem szabad hinni annak, hogy a mostani eredmények változatlanul megmaradnának.
Üzenet a fiataloknak: nincs surranópálya
A miniszter szerint 2010-ben 3,6 millióan dolgoztak Magyarországon, ma 4,8-4,9 millióan. A cél az 5 millió foglalkoztatott. Ambícióként fogalmazta meg az egymillió forintos átlagbért és az ezereurós minimálbért.
A fiataloknak szóló ajánlatát így összegezte: tanulás, munka, fegyelmezettség, odaadás. „Nincs surranópálya” – mondta Battonyán.
Lázár János elárulta a kormány erejének nagy titkát, vidéken rejlik, és nem tudták ellesni
A győri Lázárinfón hangzott el, a videórészletet a miniszter most posztolta külön a Facebookon. Lázás János nyilvánvalóan üzenni akart, ha külön is közölte a hosszú fórumnak ezt az epizódját.
