Bóka János: a következő uniós költségvetés radikális változásokat irányoz elő a korábbi büdzséhez képest
Az Európai Unió (EU) következő hétéves (2028-2034) költségvetéséről szóló előadásában Bóka János azt mondta, a tervezetben egyrészt jelentős eltolódás látszik a közös mezőgazdasági és kohéziós politika rovására a versenyképességi és védelmi célúnak mondott kiadások felé.
A hosszú távú pénzügyi keret elfogadása is problémás
Jelentős változásokat javasol az Európai Bizottság a költségvetés szerkezetében és az eljárásokban, amelyek - a bizottság megfogalmazása szerint - az egyszerűsítést és a rugalmasságot szolgálják — fűzte hozzá. Beszélt arról is, hogy a hosszú távú pénzügyi keret elfogadása eljárási és tartalmi kérdéseket is felvet, ezért annak elfogadásához fontos, hogy a tagállamok között valódi politikai egyetértés jöjjön létre az alapkérdéseiről.
Ehhez viszont az szükséges, hogy a stratégiai vitákat lefolytassuk és a döntéseket kiérleljük, ez eddig nem történt meg
— fogalmazott, hozzátéve, az egyes rendeletek cikkenkénti tárgyalása ettől függetlenül már előrehaladott fázisban van.
A V4-országoknak közösek az érdekeik és ebben rejlik az erejük
Ez ugyanakkor azzal a kockázattal jár, hogy a politikai döntéshozókat sarokba szorítja és azt a látszatot kelti, mintha az érdemi kérdések már valójában eldőltek volna.
A V4-ek érdeke, hogy a költségvetési vitában a minőség és ne a sebesség legyen a fő szempont, a stratégiai kérdések vitája előzze meg a technikai tárgyalásokat és semmit se tekintsenek eldöntöttnek addig, amíg mindenben meg nem állapodtak. Közös érdek, hogy a tagállamok megőrizzék érdemi szerepüket az EU költségvetési politikájának alakításában és a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésében
— nyilatkozta Bóka János, hozzátéve: Magyarországon kívül eddig kevés tagállam vitatta nyíltan a költségvetés javasolt struktúráját.
„Inkább megvárták Orbán Viktort, hogy ne nekik kelljen kimondani a dolgokat" — interjú Radek Vondracekkel, a cseh képviselőház volt elnökével a V4 „klinikai haláláról” és reneszánszáról
A közös agrárpolitika politikai terhet helyez a tagállamokra
A miniszter kitért arra is, hogy a kohéziós és a közös agrárpolitika (KAP) összevonása a tagállami kormányokra hárítja annak a politikai terhét, hogy a radikálisan csökkenteni tervezett forrásokat a szakpolitikák között elosszák. Hozzátette: minden alkalommal úgy fog tűnni, mintha a forráscsökkenés kormánydöntés következménye lenne, nem pedig az általános uniós forráscsökkentésé. A miniszter kiemelte:
Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a közös agrárpolitika és a kohéziós politika önálló szakpolitikák maradjanak, emellett a közös agrárpolitikának meg kell őriznie kétpilléres szerkezetét.
A visegrádi gazdáknak is létkérdés a jelenlegi támogatási szint fennmaradása — fogalmazott, majd hozzátette: a KAP-források nélkül nem biztosítható az európai agrárium működőképessége, és az EU hosszú távú pénzügyi tervezete a jelenlegi formájában az európai mezőgazdaság mint stratégiai ágazat feladását jelentené, ami történelmi hiba lenne az Európai Unió részéről.
Magyarország ellenzi a jelenlegi jogállamisági eljárások fenntartását
A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország határozottan ellenzi a jogállamisági eljárások jelenlegi rendszerének fenntartását, azok kibővítését és kiterjesztését, mivel azt politikai nyomásgyakorlási eszközként használták és használják Magyarországgal szemben. Mint mondta, ezen eljárások fenntartása a bizottság és az Európai Parlament kezébe helyezi a döntést a forrásokhoz való hozzáférésről, és
ezek az intézmények ezt a lehetőséget nem haboznak politikai nyomásgyakorlásra felhasználni.
"Nyitottak vagyunk az unió pénzügyi érdekeinek védelmét erősíteni, de a kondicionalitás erre nem alkalmas eszköz" - emelte ki a tárcavezető, aki azon a véleményen volt, hogy ne adjanak ilyen eszközt az európai intézmények kezébe, "az új költségvetési struktúra már így is vészesen elbillen az intézmények javára".
