A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult pénzintézet 23 oldalas átfogó prognózisa szerint a működési területhez tartozó 29 ország átlagos növekedése az idén 3,5, jövőre 3,9 százalék lesz. Az előző, májusi előrejelzésben az EBRD még 3,7, illetve 4,0 százalékos növekedést jósolt 2010-re és 2011-re az általa hitelekkel és befektetésekkel támogatott országcsoportban.
Az új elemzés vegyes képet fest Magyarországról. Az EBRD a magyar gazdaságra adott idei növekedési jóslatát az eddigi 1,0 százalékról 1,2 százalékra javította, a jövő évit azonban 2,3 százalékról 2,1 százalékra gyengítette.
A bank szerint hat egymást követő recessziós negyedév után a magyar gazdaság a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben már erőteljes növekedést mutatott, és a májusi havi adatok is erős ipari termelési és exportteljesítményre utaltak. Jóllehet az ipari aktivitás kilábalásának üteme az év második felében várhatóan lassulni fog, az év egészében így is "szerény" várható.
Az EBRD szerint ugyanakkor a kormányváltási folyamatot beárnyékolta, hogy a költségvetési politikáról elhangzott, "rosszul kommunikált" kormányzati nyilatkozatokra a piac éles reakciókkal válaszolt. Jóllehet az új kormány elkötelezte magát az IMF-programban szereplő célok mellett, a július közepi felülvizsgálat "jelentős gazdaságpolitikai nézeteltéréseket tárt fel", és kevés konkrétummal szolgált az október után várható esetleges újabb programról.
A pénzügyi szektorral kapcsolatban bejelentett kormányzati intézkedések - köztük az összes pénzintézetre kiterjedő ideiglenes illeték - azzal a kockázattal járnak, hogy ha lesz is bármilyen élénkülés a hitelezésben, az elakadhat, ami még inkább visszavetné a belső kereslet fellendülését - áll az EBRD csütörtöki elemzésében.
Az átfogó előrejelzéshez fűzött rövidebb összefoglaló szerint a fennakadások a térségi makrogazdasági kiigazítási programokban, "mint Magyarország esetében is, ahol nemrégiben félbeszakadtak az IMF/EU-programról folytatott tárgyalások", növelhetik a piaci kilengéseket, és visszafoghatják a növekedést az adott országban, valamint annak határain túl.
Az EBRD csütörtöki elemzése szerint Közép- és Kelet-Európa gazdaságai erőteljesen függnek az EU-val fenntartott kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatoktól. Tekintettel azonban arra, hogy az euróövezetben beindult költségvetési megszorító programok és a továbbra is ingatag piacok miatt gyengülnek a valutauniós kilátások, a közép-kelet-európai térség külső környezete kevésbé kedvezőnek bizonyulhat a korábban feltételezettnél.
A bank a térségi EU-tagállamok közül a Romániára adott növekedési előrejelzését rontotta a legnagyobb mértékben. Az EBRD szerint a román gazdaság teljesítménye az idei év egészében az előző, májusi prognózisban szereplő zéró növekedés helyett 3 százalékkal visszaesik, és a jövő évre korábban jósolt 3 százalékos növekedés helyett stagnálni fog.
A bank szerint a román előrejelzés ilyen jelentős rontását a csalódást keltő idei első negyedéves adatok indokolják, valamint az a radikális kiigazítási program, amelyről a román kormány az IMF-fel megállapodott.
Az EBRD új prognózisa szerint az idén a balkáni átalakuló országcsoport egésze is recesszióban lesz, egyedüliként a működési területet térségek közül. Délkelet-Európában a londoni bank elemzői 2010-re átlagosan 1,5 százalékos GDP-mínuszt várnak az előző előrejelzésben szereplő 0,3 százalékos növekedés helyett.
A Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban az idén 1,7 százalékos átlagos növekedésre számít a londoni bank a korábban várt 1,8 százalék helyett, a jövő évre szóló prognózist azonban az EBRD az eddigi 3,0 százalékról 3,1 százalékra javította. Ebben a térségben az idén a két legjobb teljesítő a bank szerint Lengyelország és Szlovákia lesz, 2,7, illetve 3,1 százalékos növekedéssel.
A tevékenységi terület legnagyobb gazdaságában, Oroszországban az EBRD 2010-re 4,4 százalékos, 2011-re 4,6 százalékos növekedést vár; ezeken az előrejelzéseken a pénzintézet nem módosított.
