Megugrottak a gabonaárak a tőzsdén, de a magyar piacon még alig érezhető a fordulat

A fekete-tengeri orosz–ukrán harcok eszkalálódása, valamint a kukoricatermést veszélyeztető aszály rövid idő alatt jelentős drágulást idézett elő a nemzetközi gabonatőzsdéken . A magyar fizikai piacon azonban egyelőre csak mérsékelten jelent meg a gabonaárak emelkedése: a búza ára a 60 ezer forintos tonnánkénti szint alsó tartományából annak felső része felé mozdult, miközben az új kukorica árát egyre inkább a gyenge hazai terméskilátások és az import lehetősége határozza meg.

A búza határidős jegyzése egyetlen hét alatt mintegy 30 euróval emelkedett a párizsi árutőzsdén. A tonnánkénti ár a 205 euró körüli szintről 235 euró közelébe ugrott, ami kifejezetten jelentős változásnak számít – mondta a Világgazdaságnak Kovács Endre, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) elnökségének tagja.

A piaci fordulat hátterében elsősorban a fekete-tengeri térségben zajló orosz–ukrán katonai konfliktus újabb kiéleződése áll. A hajókat, kikötőket és gabonaszállítási infrastruktúrát érő támadások növelték annak kockázatát, hogy akadozhat a világpiac szempontjából meghatározó térségből induló export.

Gabonaárak: a tőzsde már árazza a kockázatot, a fizikai piac még kivár

Kovács Endre szerint fontos különbséget tenni a határidős tőzsdei jegyzések és a tényleges, fizikai piaci árak között. A határidős árak elsősorban a későbbi időszakra vonatkozó várakozásokat és kockázatokat tükrözik, miközben az azonnali és a közeli szállítású tételek piacán ennél jóval kisebb az elmozdulás.

A mintegy 30 eurós tőzsdei búzaár-emelkedésből az exportpiacon eddig hozzávetőleg 5 euró jelent meg. Ennek egyik oka, hogy a közeli szállítási időszakokra a vásárlók jelentős része már korábban lekötötte, illetve fedezte a szükséges mennyiségeket.

Amennyiben azonban a fekete-tengeri konfliktus tartósan fennmarad vagy tovább eszkalálódik, a megnövekedett kockázat fokozatosan a fizikai gabonaárakba is beépülhet. Egyelőre ugyanakkor bizonytalan, hogy a hirtelen tőzsdei emelkedésből mennyi marad tartós, és ebből mekkora drágulás jut el a magyar termelőkhöz.

A magyar búzaár is felfelé mozdult

A hazai búzapiacon az árak a korábbi, tonnánként 60 ezer forint alatti szintekről a 60 ezer forintos tartomány felső része irányába mozdultak el. Kovács Endre azonban rövid távon nem számít kiugró áremelkedésre. A drágulást több tényező is fékezi:

• a magyar búzaexport egyelőre nem gyorsult fel számottevően, 
• a külföldi vevők pedig a közeli időszakra jellemzően már rendelkeznek leszerződött készletekkel
• a belföldi felhasználók pedig is viszonylag kedvező készlethelyzettel kezdték meg az új gazdasági évet.

A malmok jelentős óbúzakészleteket halmoztak fel, ezért nem kényszerülnek arra, hogy az új termésből azonnal nagy mennyiségeket vásároljanak. A takarmánykeverők piacán pedig elsősorban nem a készletek, hanem az állattenyésztési ágazatok gyenge jövedelmezősége és csökkenő fizetőképes kereslete okoz problémát.

A tej-, a sertés-, a baromfi- és a tojáságazat nehéz helyzete miatt a takarmánygyártók vevői oldala jelentősen meggyengült. Ez közvetve a takarmánybúza iránti keresletet és az árak emelkedési lehetőségét is korlátozza.

Az aratás közben jelzettnél kicsit több búza lehet

A búzatermés nagyságáról továbbra sincs végleges adat, mivel az aratás az ország egyes részein még nem zárult le teljesen. A hivatalos várakozások 4 millió tonna alatti országos terméssel számolnak, a Gabonaszövetség azonban ennél valamivel kedvezőbb eredményt valószínűsít.

Kovács Endre szerint a magyar búzatermés elérheti a 4,5 millió tonnát, és akár valamivel meg is haladhatja ezt a mennyiséget. Ez ugyan jelentősen elmarad a korábbi, 5 millió tonna feletti korábbi várakozásoktól, de a szakember szerint az országos eredmény nem lesz annyira gyenge, mint amit az aratás első adatai alapján feltételezni lehetett.

A termés területi különbségei ugyanakkor rendkívül nagyok. Egyes térségekben kifejezetten súlyos hozamkiesés alakult ki, miközben más termőhelyeken a vártnál kedvezőbb eredményeket értek el. Az országos átlag ezért árnyaltabb képet mutathat, mint a legsúlyosabban érintett területekről érkező beszámolók.

A kukorica ára már az aszály miatt emelkedett

A kukoricapiacon az áremelkedés korábban kezdődött, mint a búzánál. Ennek fő oka nem elsősorban a fekete-tengeri konfliktus, hanem az európai és különösen a magyarországi időjárási helyzet romlása.

A kukorica nemzetközi jegyzése Kovács Endre becslése szerint két-három hét alatt mintegy 50 euróval emelkedett. A piac egyre nagyobb terméskiesést áraz, miután a tartós hőség és a csapadékhiány több térségben éppen a kukorica legérzékenyebb fejlődési időszakában okozott károkat. Magyarországon az ótermésű kukoricát a nagy ipari felhasználók beszállítva tonnánként nagyjából 230–235 euróért vásárolják. Ez elsősorban a dunaföldvári bioetanolgyár és a szabadegyházi keményítőgyár beszállítási áraira jellemző.

Az új termésű kukorica kereskedelme még nem indult be teljesen, de a jelenlegi várakozások alapján az árak szintén a 235 euró körüli szinten alakulhatnak. Kovács Endre szerint ennél lényegesen alacsonyabb ár egyelőre nem tűnik valószínűnek, mivel a hazai terméskilátások rendkívül kedvezőtlenek.

A belföldi szükségletet sem biztos, hogy fedezi a termés

A kukorica magyarországi állapota sok térségben kifejezetten rossz. Bár a végleges termésmennyiséget még nem lehet pontosan megbecsülni, a növény virágzása nagyrészt lezárult, így az elszenvedett károk jelentős része már nem fordítható vissza.

Kovács Endre szerint az sem zárható ki, hogy a magyar kukoricatermés nem lesz elegendő a teljes belföldi felhasználás fedezésére. Magyarország már az előző évben is kukoricaimportra szorult, és jelenleg úgy látszik, hogy a behozatal az idei gazdasági évben is folytatódhat.

A gyenge termés támaszt adhatna az áraknak, a drágulásnak azonban határt szab az import lehetősége. Magyarország elsősorban Szlovákiából és Lengyelországból juthat viszonylag kedvező feltételekkel kukoricához. Amennyiben ezekben az országokban elegendő exportálható többlet keletkezik, a behozatal megakadályozhatja, hogy a magyar árak tartósan elszakadjanak a régiós árszintektől.

A Hormuzi-szoros hatása csak közvetetten jelenhet meg

A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros hajózási kockázatai egyelőre csak közvetetten befolyásolhatják a gabonapiacot. A térség elsősorban a kőolaj-, a földgáz- és a műtrágyapiac szempontjából meghatározó.

A szállítási nehézségek és az energiaárak emelkedése idővel növelheti a műtrágya-előállítás és -import költségeit. Ez azonban csak hosszabb távon, a termelési költségeken keresztül épülhet be a gabonaárakba.

Kovács Endre szerint a műtrágyaáraknak előbb-utóbb igazodniuk kell a mezőgazdasági termények árához is, mivel a gazdálkodók tartósan nem tudják kigazdálkodni a magas inputköltségeket alacsony gabonaárak mellett. A Hormuzi-szoros helyzete ezért egyelőre inkább hosszabb távú és nehezen számszerűsíthető kockázatot jelent, mintsem a jelenlegi búza- és kukoricaárak közvetlen mozgatórugóját.