Német segítség hazánknak
A magyar kivitel több mint negyedét vette fel tavaly a német piac, azaz messze a legfontosabb külkereskedelmi partnerünknek számítanak. Egyedül majdnem akkora értékben exportálunk a legnagyobb uniós gazdaságba, mint a következő öt legnagyobb külkereskedelmi partnerünkhöz összesen. Ezúttal azonban még hasznot is húzhatunk az egyoldalú függésünkből, mivel a németek igen sikeresen vészelték át a globális válságot. A magyar exportvolumen és a német GDP között egyébként igen szoros, 90 százalék feletti az együtt mozgás az utóbbi évtizedben.
Az idén még valószínűleg jól teljesíthet a magyar külkereskedelem, de szakértők alapesetben jövőre is 10 százalék körüli exportbővüléssel kalkulálnak, és még rosszabb esetben is biztosra vehető legalább 5-6 százalékos növekedés. Igaz, ezzel párhuzamosan az import is változhat, így nem 4-5 százalékkal módosítja ez a GDP-t, hanem jóval kevesebbel, még ha amúgy a nyitottságunk 90 százalék feletti is. Addig azonban, amíg a belső tényezők olyan viszszahúzó erőt fejtenek ki, mint az idén tapasztalható, minden százalékpontnyi exportnövekedés lényeges.
Az idei német bővülés annyira biztatóan alakul, még az is elképzelhető, hogy Berlinnek egyáltalán nem lesz szüksége megszorításokra – mondta el lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A magyar export szempontjából azonban elsősorban a német ipar teljesítménye a mérvadó, amelyet most erőteljesen húz például a kínai bővülés. Ha utóbbi kifullad, az rosszabbul érintheti a német gazdaságot, mint a kormányzat keresletszűkítése. Magától is gyorsabban épült fel a recessziót követően a legnagyobb EU-tagország gazdasága, mint a szakértők előzetesen gondolták, és ez ráadásul elsősorban a beruházások növekedésére épült. Akár a 3 százalékot is elérheti az idei növekedés a Financial Times által idézett szakértők szerint, az így keletkező kormányzati többletbevételeket pedig valószínűleg gazdaságösztönzésre használja majd fel Angela Merkel kabinetje.
A német lakosságnak ráadásul hagyományosan magasak a megtakarításai, még a válság idején is a GDP 10 százaléka felett voltak – emelte ki Suppan, azaz egy megszorító csomag nincs olyan végletes hatással, mint például az eladósodottabb spanyol háztartásokra nézve. Ebből a szempontból Olaszország is jobb helyzetben van a többi mediterrán országnál, ugyanis a hatalmas államadóssággal szemben ugyancsak jelentős megtakarítások állnak.
A számunkra kevésbé releváns tagországok megszorításai is hatással lehetnek azonban a német kivitelre és ezen belül a hazai feldolgozóiparra – figyelmeztet a szakember. A fejlett gazdaságok közül Nagy-Britanniában szaladt el leginkább a deficit, így itt kényszerül a májusban hivatalba lépett kormány a legfájdalmasabb lépésekre. Ennek azért van jelentősége, mert a nagy gazdaságok közül a szigetországba irányuló exportunk nőtt messze a legnagyobb, majdnem 20 százalékos ütemben az idén. Igaz, hogy csak 5 százaléknyi a külkereskedelmünkből a részesedésük, de így is több mint egy százalékponttal lassíthatja exportvolumenünket a brit kereslet kifulladása. A régiónkban is várhatók több helyen megszorítások, és ez a térség is jelentős felvevőpiacunk – mutatott rá Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője. A szomszédos országokhoz ráadásul nemcsak Németországon keresztül, hanem közvetlenül is kapcsolódnak hazai termelők. Főként Romániát és Szlovákiát emelte ki Németh, ahol jelentősebb megszorító csomagok fékezhetik a gazdaságot, míg a recessziót elkerülő Lengyelországban ilyenre nem számítanak a szakértők.
Reformkényszer
Az adósságproblémák miatt gyors szerkezeti átalakításokra kényszerülnek az uniós tagországok, hogy ne veszítsenek tovább az Egyesült Államokkal szembeni versenyképességükből. A szeptember eleji csúcstalálkozón ez lehet az egyik vezető téma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.