Újabb napvilágra került információ táplálja a nehezen áttekint-hető brüsszeli lobbitevékenységgel kapcsolatos vitát. Kiderült ugyanis, hogy José Manuel Barroso első bizottságának több volt tagja is vaskos, uniós lobbizással kapcsolatos állásban ténykedik, miközben az EU-tól kapott busás „levezető” járadékra is igényt tart. A hír azért különösen kínos az Európai Bizottság számára, mert az elmúlt hetekben egyre több kritika érte Brüsszelt az úgynevezett forgóajtó-effektus miatt. Ezzel a kifejezéssel jelölik azt a jelenséget, amikor a biztosi székből felálló eurokraták szinte azonnal a „barikád másik oldalán”, a privát szférában kapnak állást, gyaníthatóan értékes uniós kapcsolataiknak és ismereteiknek köszönhetően.
A kettős keresettel rendelkező exbiztosok között az előző bizottság húzónevei közül is szerepel néhány. A Financial Times Deutschland birtokába került lista tanúsága szerint Charlie McCreevy egykori belső piacokért felelős biztos például évi 110 ezer eurós uniós átmeneti apanázsa mellé 47 ezer eurót kap a Ryanairnél betöltött felügyelőbizottsági poszt után. Joe Borg volt halászati biztos ugyanakkor a járadék zsebretétele mellett nem távolodott el szakterületétől sem: a Fipra tengerészeti lobbicég szolgálatába állította uniós tapasztalatait.
A távozó biztosok három éven át tarthatnak igényt a teljes fizetésük 40–65 százalékát kitevő járadékra, ez Brüsszel indoklása szerint „a munkapiacra való visszatérést” lenne hivatott segíteni. A gond inkább e mondat értelmezésével van. A biztosok azonnali magáncégeknél történő elhelyezkedését bírálók szerint ugyanis az átmeneti pénznek éppen azt a célt kellene szolgálnia, hogy az illető pár év szünetet tarthasson, mielőtt politikai döntéshozóból gazdasági érdekkijáróvá válik korábbi munkahelyén.
A forgóajtó-effektus körüli vita különösen most szeptemberben vált ismét hevessé, miután Günter Verheugen volt ipari biztos bejelentette, hogy uniós témákkal foglalkozó tanácsadó céget alapít Európai Tapasztalat névvel. Bár a hivatalos cégleírás szerint semmilyen lobbitevékenységgel nem kívánnak majd foglalkozni, kifejezetten uniós intézményekkel kapcsolatos tapasztalatokat kíván átadni jó pénzért a jelentkező cégeknek.
A témát ugyanakkor nem túl nagy lelkesedéssel kezeli a jelenlegi bizottság sem. A folytonos kritikákra csupán annyit reagált két hete a bizottság szóvivője, hogy Barrroso megfontolja, szükséges-e „egyértelműbbé” tenni az etikai kódex erre vonatkozó részének szövegét. Az esetleges módosítással kapcsolatban október előtt nem várható új fejlemény.
Új keret a hazai lobbitevékenységnek
Hatályon kívül helyezné a lobbitörvényt a kormány. A tervezet 2011 elejétől két utat javasol a társadalmi egyeztetésre. Újdonság erejével hathat az általános egyeztetésnek nevezett online véleménynyilvánítási forma – e szerint a minisztériumok honlapján közzé kell tenni minden jogszabálytervezetet, az olvasók pedig szabadon reagálhatnának ezekre. A másik módszer a közvetlen egyeztetés, ennél a szakminiszter dönthetné el, mely szervezetekkel kell együttműködni. Az így kijelölt stratégiai partnerekkel – a javaslat szerint elsősorban civilszervezetekkel, egyházakkal, érdek-képviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, felsőoktatási intézményekkel, tudományos intézményekkel, valamint a gazdasági szféra képviselőivel – határozott időre kötött megállapodásban kellene rögzíteni a kooperáció feltételeit és kereteit.A lobbitörvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – olvasható a javaslat indoklásában. Miközben a törvény célja a lobbisták regisztrációja volt, a nyilvántartást vezető Igazságügyi Hivatal idei második negyedéves adatai szerint csupán 175-en regisztráltak, közülük pedig mindössze tizenöten jelezték, hogy végeztek is lobbitevékenységet. SzI
A lobbitörvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – olvasható a javaslat indoklásában. Miközben a törvény célja a lobbisták regisztrációja volt, a nyilvántartást vezető Igazságügyi Hivatal idei második negyedéves adatai szerint csupán 175-en regisztráltak, közülük pedig mindössze tizenöten jelezték, hogy végeztek is lobbitevékenységet. SzI Élet a biztosságon túl (az első Barroso-bizottság privát szférában ténykedő tagjainak új munkahelyei, zárójelben a bizottságban felügyelt terület)
Günter Verheugen (ipar): Royal Bank of Scotland, Fleishman Hillard, Török Iparkamarák és Árutőzsdék Egyesülete (TOBB), szeptemberben pedig saját EU-val foglalkozó PR-cég alapítását jelentette be
Joe Borg (halászat, tengerészet): a Fipra tengerészeti lobbicég tanácsadója
Charlie McCreevy (belső piac): a Ryanair felügyelőbizottságának tagja
Louis Michel (fejlesztés): a Credimo életbiztosító igazgatósági tagja
Benita Ferrero-Waldner (külügy): Munich Re
Meglena Kuneva (fogyasztóvédelem): BNP Paribas -->
