Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján a vezetők megállapodtak abban, hogy korlátozott mértékben az uniós alapszerződést is módosítani fogják az esetleges későbbi pénzügyi válságok elleni hatékonyabb védekező mechanizmus kialakítása érdekében.
A magyar miniszterelnök a találkozót követően tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a nemzetközi gazdasági válság utáni Európát a régi szabályok alapján nem lehet működtetni. Mint mondta, mindenki szerette volna elkerülni, de az új kihívásokat a régi szerződés alapján nem lehet megoldani, ezért van szükség a most elhatározott alapszerződés-módosításra.
Beszélt arról is, hogy a szerződésmódosítás mindig hordoz magában kockázatokat, de igazi siker is csak kockázatvállalással érhető el. Hozzátette, Brüsszelben arra sürgette kollégáit, hogy mindenki előre tisztázza, hogyan kívánja végrehajtani a módosítást.
A válság utáni Európa akkor lesz versenyképes, ha sikerül legalább olyan hatékonyan munkát adnia a polgárainak, mint az unióval rivalizáló országok vagy országcsoportok - vélte a magyar kormányfő. Mint mondta, arra is fel kell készíteni a kontinenst, hogy újabb válságok ne következzenek be. A válság utáni gazdaságpolitikák nem maradhatnak olyan koordinálatlanok, mint a krízis előtt voltak, ezért - a tagállamok nemzeti szuverenitását nem megsértve - össze kell hangolni a gazdaságpolitikákat. Léteznie kell továbbá egy állandó válságkezelő mechanizmusnak, amelyhez "nyúlni lehet, ha a baj bekövetkezik". A csúcs következtetései közé tartozik továbbá az is, hogy helyre kell állítani a felelősség elvét is. Kell lennie tehát egy szankciórendszernek, amely azt a célt szolgálja, hogy a felelőtlen magatartásukkal újabb és újabb bajt előidéző államokat a kellő időben meg lehessen állítani.
Orbán Viktor megerősítette, hogy a csúcstalálkozón előkerült a nyugdíjreformok államháztartási deficitbe való beszámításának kérdése. Ezt eredetileg kilenc kelet- és közép-európai tagállam vetette fel, de Magyarország most kikerül ebből a körből, mert a hárompilléres nyugdíjrendszerből visszalép a kétpilléres rendszerbe. Hozzátette, ezzel együtt a kormány - a közép-európai szolidaritás okán - továbbra is támogatja a nyugdíjreformok beszámítására vonatkozó törekvést.
Orbán Viktor szerint a magánnyugdíj-pénztárak agyonnyomták a költségvetést, és kivezetésükhöz csak 2-3 hónapra lesz szükség.
"Nincs semmi kétségem afelől, hogy olyan tömeges visszalépések lesznek az első pillérbe, ami a másik pillér működését teljesen értelmetlenné teszi, és csak idő, méghozzá nagyon rövid idő kérdése, hogy az ki is kerüljön a rendszerből." - mondta Orbán a ma délutáni sajtótájékoztatón a köztelevízió riportja szerint.
"Vannak ettől eltérő üzleti várakozások, de az én elképzelésem e tekintetben radikálisan különböző", hangsúlyozta a kormányfő. "Tehát két pilléres lesz a rendszer, olyan mint a többi országban, akik nem voltak kommunisták", mondta Orbán.
Matolcsy György mai sajtótájékoztatóján elmondta, arra számít, hogy a magánpénztári tagok kilenctizede visszalép az állami rendszerbe. A gazdasági miniszter azzal indokolta az "eltérítést", hogy a nyugdíjrendszerben 900 milliárdos lyuk tátong.
Londoni elemzők ugyanakkor a teljes magyar költségvetésre vonatkozóan foglamaztak meg negatív várakozásokat - Leminősítéssel fogadhatják az új költségvetést
Matolcsy György gazdasági miniszter azonban ma azt jelentette be, hogy a jövő évi költségvetésben 3 százalék alatti hiánnyal és 3 százalékos növekedéssel számolnak.
