BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Küszöbugrás terhekkel

Meglehet a jövő évi hiánycél, ha a különadók és a járulékátirányítás „kitartanak”. Az, hogy az önkormányzatok nélküli deficit valóban 688,8 milliárd forint lesz-e, mint ahogy azt a kabinet tervezi, elsősorban a válságadókon, a magán-nyugdíjpénztári járulékok sorsán, valamint a közszféra tervezett karcsúsításán áll vagy bukik.

Költségvetés. Jövőre sikerülhet, ami hét éve nem: 3 százalék alatt maradhat a magyar államháztartás hiánya, legalábbis ezt tűzi ki célul a szombaton az Országgyűlés elé került 2011-es költségvetési törvényjavaslat. Nem a maastrichti deficitlimit teljesítése azonban a jövő évi büdzsé egyetlen különlegessége, az egyenleg javulását ugyanis elsősorban a külön- és válságadókra, a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányítására, valamint a közszféra karcsúsítására építette a kormány.

Míg ez utóbbit a szakszervezetek nehezményezik, a külföldi elemzők elsősorban a nyugdíjreform visszafordításáról, vagyis ennek veszélyéről beszélnek a tervek láttán. A számításokból ugyanakkor kiderül, hogy a nyugdíjkasszák visszaszorításával akár az államadósság GDP-arányos mértéke is 70 százalék körülire javulhat a jelenlegi, 80 százalékot súroló szintről. Közgazdászok azonban hiányolják a szerkezeti reformok költségfedezetét a büdzséből, és arra figyelmeztetnek, hogy túlságosan optimistának bizonyulhat a kormány jövő évi 3 százalékos GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozása. A 2,9 százalékos eredményszemléletű hiánycél teljesítése ugyanakkor az államadósság finanszírozása mellett hazánk érdekérvényesítő képességére is jótékony hatással lehet.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.