Sinn szerint a bankoknak legalább 5 százaléknyi tőkefedezettel kellene rendelkezniük. Az amerikai bankrendszernek a pénzügyi válság során a teljes mérlegösszeg 4,7 százalékát kellett leírnia és számos bank továbbra is alultőkésített. Ha viszont egy bank tulajdonosa elég szavatolótőkével rendelkezik, akkor megállítható a "pénzügyi szerencsejáték". Ellenkező esetben a nyereséget a bank részvényesei kapják meg, a veszteségeket pedig továbbra is a hitelező, vagy az adófizető viseli.
Sinn szerint jelenleg ez a helyzet, hiszen a Bázel-III csak 3 százalékos kötelező tartalékrátát ír elő, holott biztonságot csak az 5 százalékos ráta jelentene. A szakértő tehát a globálisan elfogadott és bevezetés előtt álló szabályokon is tovább szigorítana a bakok túlzott kockázatvállalásának megakadályozására.
Sinn a bankmentés kapcsán rámutatott: minél többet vállal magára az állam, annál inkább állami válsággá válik a pénzügyi válság. És minél többet szavatol Európában egy ország egy másikért, annál tovább tolódik a probléma. Sinn szerint a PIGS országok válsága államválsággá válhat Németországban, ha a bankok tőke-gondjai továbbra is fennállnak. Az Ifo vezetője úgy látja, nem igaz, hogy a piacok megnyugtatására szükségesek a hatalmas bankmentő csomagok.
Az amerikai Kongresszus által bevezetett, a kínai importot sújtó vámokkal kapcsolatban Sinn úgy fogalmazott: a védővámok mindenki kárára korlátozzák a kereskedelmet. Ugyanakkor az elemző szerint a döntés jól mutatja az amerikai kormányzatnak a gazdaság állapotával kapcsolatos aggodalmát. Sinn úgy látja, az aggodalom indokolt, hiszen az amerikai rosszabb állapotban van, mint két éve, ráadásul az Egyesült Államok már nem képes befektetőt találni az ingatlan alapú, derivatív papírokra, amelyekkel a szektort finanszírozza.
Sinn leszögezte: nehéz évtized elé néz az Egyesült Államok, hiszen a fejlődést eddig Kína, Németország és Japán finanszírozta, azonban ezek a pénzek elapadóban vannak, ezt pedig Amerika pénznyomtatással próbálja ellensúlyozni.
Sinn rámutatott: a világgazdaság súlypontjai egyre inkább áttevődnek a Távol-Keletre és más régiókra. Oroszország, Brazília és India lendületesen növekszik, így lassanként a "harmadik világ lesz az első". A dollár már rég nem a világ első számú tranzakciós valutája, hiszen messze több euró van forgalomban, mint zöldhasú és hamarosan a jüan a közös európai devizát is megelőzi.
