Szavazásdömping a T. Házban
Így például szavaztak lapzártánk után az egészségügyi törvénycsomagról, a munkaügyi törvények megváltoztatásáról, a gazdasági csomagról vagy a sporttámogatások adókedvezményéről. De döntés született az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és foglalkoztatási szabályairól, a környezetvédelmi termékdíjról, valamint a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság létrehozásáról is. Módosították a területfejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek a körét is, bekerültek a devecserihez hasonló katasztrófák helyszínei a támogatandók közé – annak, hogy eddig ezek nem szerepeltek ott, az volt az oka, hogy fel sem merült hasonló helyzet lehetősége.
Azoknál a törvényjavaslatoknál, ahol még csak a módosító javaslatokról szavaztak, nagy meglepetés nem született. Kormánypárti képviselők ugyanis nem nyújtottak be olyan indítványt, amely egy tervezetet is komolyan megváltoztatott volna.
Egyedül a PSZÁF-törvény kapcsán született igazán érdekes módosító, ám ez sem a tartalma miatt: egyetlen szó kihúzását kérte az illetékes bizottság, emiatt pedig még két hetet nyertek a képviselők a tervezet szövegének megváltoztatására. Az eredeti törvény tizenhat ponton sorolja fel a PSZÁF feladatait, ebből a tizenkettedik után az utolsó négy egy „valamint” szóval kapcsolódik az előzőekhez – a bizottság most ezt az egyetlen szót venné ki.
Drasztikus szigor várható a gyógyszerágazatban
Nemcsak a gyógyszercégeket sújtja a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása, de a gyógyszeradományok várható megszűnése drasztikusan érinti az egészségügyi intézményeket is. A Széll Kálmán-terv ugyanis azzal számol, hogy az idén 26,3 milliárdot, jövőre 83-at, azt követően pedig 120 milliárdot kell megtakarítani a 343,5 milliárd forintos gyógyszerkasszában.A kormány már az idén tízmilliárdos kiadáscsökkenést vár attól, hogy júliustól bevezetik a preferált referencia-ársávot, amely szerint egy adott gyógyszerterápiás csoportba tartozó készítményeknél csak a legolcsóbb kerül be a közgyógyellátotti rendszerbe, s bevezetik a nemzetközi referenciaárazást. További 7,3 milliárd többletbevételt vár attól, hogy júliustól duplájára, 10 millió forintra nő az orvoslátogatói díj, s 20 százalékra a jelenlegi 12 százalékos speciális cégadó. De felülvizsgálják azokat a szerződéseket is, amelyekre a biztosítóval támogatásvolumen-megállapodást kötöttek a cégek.
Nagy érvágás az eddig a nemzetgazdaság húzóágazataként emlegetett gyógyszeriparnak az is, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított költségeik 50 százalékát kaphatják csak vissza az általuk befizetett különadóból. Eddig ha a k+f beruházásuk összege elérte az általuk tb-támogatással forgalmazott termékek 20 százalékát, a k+f teljes összegét viszszaigényelhették az Egészségbiztosítási Alapból. Egyelőre rejtély, hogy a megfelezett k+f költséget milyen forrásból kapják vissza. Félő, hogy a beruházások csökkenése, illetve az orvoslátogatói díj duplára emelése miatt ezren veszítik el az állásukat.
A hazai gyártók tavaly 60, a külföldi cégek 20 milliárdot fordítottak k+f-re, többféle alapkutatást is támogatnak. A világ első számú cégeként nyilvántartott Pfizer kilátásba helyezte k+f tevékenységének magyarországi beszüntetését.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége szerint a végcélként kitűzött 120 helyett „büntetlenül” 25 milliárdot lehetne megtakarítani a gyógyszerkasszából, s az így felszabaduló összeget béremelésre kellene fordítani.
A kormány már az idén tízmilliárdos kiadáscsökkenést vár attól, hogy júliustól bevezetik a preferált referencia-ársávot, amely szerint egy adott gyógyszerterápiás csoportba tartozó készítményeknél csak a legolcsóbb kerül be a közgyógyellátotti rendszerbe, s bevezetik a nemzetközi referenciaárazást. További 7,3 milliárd többletbevételt vár attól, hogy júliustól duplájára, 10 millió forintra nő az orvoslátogatói díj, s 20 százalékra a jelenlegi 12 százalékos speciális cégadó. De felülvizsgálják azokat a szerződéseket is, amelyekre a biztosítóval támogatásvolumen-megállapodást kötöttek a cégek.
Nagy érvágás az eddig a nemzetgazdaság húzóágazataként emlegetett gyógyszeriparnak az is, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított költségeik 50 százalékát kaphatják csak vissza az általuk befizetett különadóból. Eddig ha a k+f beruházásuk összege elérte az általuk tb-támogatással forgalmazott termékek 20 százalékát, a k+f teljes összegét viszszaigényelhették az Egészségbiztosítási Alapból. Egyelőre rejtély, hogy a megfelezett k+f költséget milyen forrásból kapják vissza. Félő, hogy a beruházások csökkenése, illetve az orvoslátogatói díj duplára emelése miatt ezren veszítik el az állásukat.
A hazai gyártók tavaly 60, a külföldi cégek 20 milliárdot fordítottak k+f-re, többféle alapkutatást is támogatnak. A világ első számú cégeként nyilvántartott Pfizer kilátásba helyezte k+f tevékenységének magyarországi beszüntetését.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége szerint a végcélként kitűzött 120 helyett „büntetlenül” 25 milliárdot lehetne megtakarítani a gyógyszerkasszából, s az így felszabaduló összeget béremelésre kellene fordítani. Támogatás a társasági adóból Öt látványcsapatsportág – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – közvetett formában, a társaságiadókedvezmény keretében juthat támogatáshoz július elsejétől. A tervek szerint húszmilliárd forinttal növelnék így a magyar sport költségvetési támogatását, mely minimális önrész mellett főleg utánpótlás-nevelésre, tárgyieszköz-beruházásra és felújításra fordítható. Professzionális játékosok bérét nem lehetne így fizetni.
Bánki Erik, az Országgyűlés sportbizottságának fideszes elnöke szerint az új törvény a sportgazdaság kifehérítését is segíti. A támogatásból ugyanis ezentúl csak azok a klubok tudnak részesedni, amelyek átláthatóvá teszik a költségvetésüket, nincs köztartozásuk, és minden játékosuknak legális szerződése van. Bánki ez ügyben beadott egy módosító indítványt, mely szerint csak azok a sportvállalkozások vehetik igénybe a támogatást, amelyek egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással fizetik a sportolóikat.
A változásokkal egycsatornás rendszer alakul ki a sport finanszírozásában, mivel a jelenleg működő öt helyett egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság irányítaná a sporttal kapcsolatos állami feladatokat. Hová megy a hamburgeradó? Nem az egészségügyben dolgozók béremelésére fogják fordítani a népegészségügyi termékdíjból származó bevételeket, a költségvetési törvény rendezi majd az ebből származó bevételek felhasználásának mikéntjét – mondta el Font Sándor tegnap a közrádióban. Kijelentette: az iskolák, önkormányzatok és sokan mások „állnak sorba” a pénzért. Igaz, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár korábban sem mondta azt, hogy az egészségügyi dolgozók béremelésére fordítják majd az így keletkezett bevételeket, viszont reménye szerint az ágazat kapta volna a pénzt – közelebbről meg nem határozott célokra.
Tegnap az Országgyűlés egészségügyi bizottsága ajánlásában fogalmazta meg, hogy a termékdíjból befolyó bevételt – a remények szerint húszmilliárd forint – mégis egészségügyi célokra használják fel.
Jóllehet a javaslat nem a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) tartozik, a tárca csak véleményezi azt, Ángyán József, a VM államtitkára tegnap Bősárkányban, az Országos Bionapon azt mondta: folytatják az élelmiszerpiac átvizsgálását, ez alapján elképzelhető, hogy a diétás kólát és a többi, édesítőszerrel készült italt és terméket is megadóztatják. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.