Fellegi súlyos vádjai: Egy ppp szerződéssel sem jártunk jól
Fellegi rendkívül súlyos váddal illette a korábbi időszak PPP-beruházásait: mint elmondta, több mint száz szerződést néztek át, ezek között egyet sem találtak, amelyben megoszlottak volna a kockázatok a két fél között. Az állam vagy az önkormányzatok magukra vállalták a rizikót, a magánhaszon pedig jelentős, gyakran túlárazott volt a miniszter szerint.
A kormány a múlt héten kezdett tárgyalni, és a következő hetek egyeztetései után dönt arról, hogy milyen ütemezéssel, milyen megállapodásokkal váltsák ki a PPP-szerződéseket. Elmondása szerint erre 200 milliárd forintot biztosít a Széll Kálmán-terv; a korábbi nyilatkozatok arra utalnak, hogy ezt az összeget a magánnyugdíjpénztárakból átirányított bevételekből vennék el.
Ha a most futó projektek megmaradnak, akkor évi 100-120 milliárd forint körüli összeget kell kifizetni közpénzből még évtizedeken keresztül, összesen több mint 3000 milliárd értékben. Igaz, ezt árnyalja az, hogy a szerződések időtartama alatt a magánfélnek is vannak kötelességei, az építkezés befejezése után is. Egy a PPP-ügyekben is érintett, névtelenséget kérő cég lapunknak korábban arról beszélt: a kormány szerintük nem veszi figyelembe a költségek kiszámításánál azt, hogy amit a magánfél megépített, azt neki is kell karbantartania. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerződések lejártakor, általában valamikor a 2030-as években, ami most megépült, úgy kerül át az államhoz, hogy a magáncég saját költségén az akkori legmodernebb technikai követelményeknek megfelelő állapotúra újítja fel. Így igaz, hogy az állam vagy az önkormányzat fizet időközben, de a felújítási költségeket megspórolják.
A vizsgált PPP-beruházások többsége kisebb, gyakran városi projekt. Többtucatnyi sportcsarnok és uszoda épült ilyen finanszírozásban, nem egy olyan helyen, ahol az önkormányzat képtelen évről évre fizetni a magánfélnek. Ötvenhat felsőoktatási intézmény campusait és kollégiumait is felülvizsgálták, ahogy a szombathelyi és a tiszalöki börtönt is.
Az autópályák helyzetének a rendezése azért bonyolultabb, mert ezek a legdrágábbak, és az államnak most nincs annyi pénze, hogy onnan is kivásárolja a magánfeleket. Az összes PPP-ben épült autópálya állami tulajdonba vétele mintegy 800 milliárdba kerülne. Így ott most csupán az a kormány célja, hogy módosítsák a szerződéseket, a kivásárlás pedig csak később jöhet szóba.
Nagy tervek őszre
Két nagyobb törvényjavaslat is a kormány elé kerülhet heteken belül, s így ősszel tárgyalhat róluk a parlament – mondta el a bizottsági meghallgatásán Fellegi. Szeptemberben kezdhet foglalkozni a T. Ház a vagyongazdálkodási irányelvekkel. Ez a nemzeti vagyon kezelésének a stratégiai alapelveit fogalmazná meg azzal a nem titkolt céllal, hogy a mostani parlamenti cikluson is túlmutasson.Ősszel jöhet a közösségi közlekedés átalakításáról szóló javaslat is. A fejlesztési minisztérium célja itt különválasztani azokat a feladatokat, amelyek üzleti alapon is megoldhatók, azoktól, amelyeket az állam valósíthat meg hatékonyan, világos felelősségi területeket megállapítva a cégek vezetőinek, valamint elérve, hogy fenntartható, minőségi szolgáltatást nyújtsanak az utasoknak.
Ősszel jöhet a közösségi közlekedés átalakításáról szóló javaslat is. A fejlesztési minisztérium célja itt különválasztani azokat a feladatokat, amelyek üzleti alapon is megoldhatók, azoktól, amelyeket az állam valósíthat meg hatékonyan, világos felelősségi területeket megállapítva a cégek vezetőinek, valamint elérve, hogy fenntartható, minőségi szolgáltatást nyújtsanak az utasoknak. -->
