BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csak a látvány marad a sportban

Ígéret új stadionokra, illetve új sporttörvényre, s az adószabályozás módosításán túl csak apró kézzelfogható konkrétumok – ez a kormány eddigi másfél évének mérlege a sportfinanszírozás terén. Igazán sokat a látványberuházásokra költhet az állam, de kérdés, mikor.

Épül-e új Puskás stadion, vagy sem? Jellemző a magyar sport

állami támogatásának jelenlegi helyzetére, hogy ez lehet napjaink egyik legjelentősebb kérdése, miközben alig több mint 250 nap maradt felkészülni a londoni olimpiára, a stadionfejlesztésre szánt kerethez képest jóval kisebb összegből. A látványberuházásokra több tízmilliárd forintos összértékű ígéretek hangzottak már el, a legfrissebb közülük a múlt héten, amikor a kormány arról döntött: megindul a legnagyobb magyar stadion újjáépítése.

Persze a Puskás stadion felújításának terve nem új keletű. A kormány ezt már tavaly megígérte, sőt, már le is játszották

a búcsúmeccset. Ezután jelentette be Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős, frissen kinevezett kormánybiztos, hogy a túlzott költségek miatt nem épülne új aréna, helyette Debrecen és a Ferencváros kapna egy-egy, a Puskásnál kisebb, magyar szinten mégis nagynak számító stadiont. Ezt követte a kormány döntése, amely szerint mégis felépül a nemzeti aréna.

Az aktuális tervek szerint tehát mintegy 60-70 milliárd forintot költhet az állam a három stadion teljes újjáépítésére. Persze ebből jóval kevesebb az, amelyre már kötelezettséget is vállaltak, ám az összeg így is tízmilliárdos nagyságrendű. A debreceni stadionra 12,5 milliárdot már az idei költségvetésben el is különítettek. A Puskás újjáépítése kormányszóvivői ígéret szintjén tart, ez a becslések szerint mintegy 35 milliárdból jöhet ki. A Ferencváros új pályája pedig 10-12 milliárdba kerülhet, csak előbb vissza kell vásárolni a területet a mostani tulajdonosától, valószínűleg szintén több milliárdért.

A látványberuházásokon túl azonban kevés fejlesztés zajlik a sportban állami támogatással. Rövid távon a leglátványosabb eredményeket egy sikeres olimpiai szerepléssel lehetne elérni jövőre – ehhez képest a költségvetés tervezetében 2472 millió forintot különítettek el az olimpiai felkészülésre és 570 milliót a kiutazásra, vagyis az összeg még csökken is az idei támogatáshoz képest.

Az idén öt-nyolc milliárd forintot hozhat a kiemelt csapatsportágaknak a céges adókedvezmény

A különböző direkt beruházások és támogatások mellett a kormányzat más típusú döntésekkel is segíti a sportot: nyáron módosították a vonatkozó törvényeket úgy, hogy az összesen 160 ezer igazolt sportolót foglalkoztató látványcsapatsportágaknak – labdarúgás, kézilabda, vízilabda, kosárlabda, jégkorong – adott céges támogatások költségként elszámolhatók és leírhatók a vállalkozás adójából is. Ez azt jelenti, hogy a ráfordításnál több adómegtakarítást hoz a támogatás. A kabinet arra számít, hogy ezzel az idén 5-8, utána évente körülbelül 20 milliárd forint jut az említett szakágaknak, a szabályok miatt főként beruházásokra és az utánpótlás-nevelésnek. Az ezekre eddig adott állami támogatást a tervek szerint valamennyivel csökkenthetik majd, a felszabaduló pénzt pedig a többi sportágnak adják. Az illetékes államtitkárság és az öt látványsportág szövetsége november közepéig vizsgálja meg a beérkezett pályázatokat, s eldöntik, mely támogatási felajánlások felelnek meg a kitűzött szakmai céloknak és a szabályoknak, utána érkezhetnek a számlákra az összegek. A kabinet az idén már két-háromezer kérelemre számít, várhatóan ezek kétharmadát tudják

elfogadni. Az adatokból egyébként könnyen kiszámítható, hogy két-hárommilliós átlagos támogatással kalkuláltak. A húszmilliárdos éves összeg viszonylag nagynak mondható: az állam az idén 31 milliárd forintot ad a sportnak, a piaci szféra hozzájárulása 7–11 milliárd közé tehető. A kormányzat korábbi lépései között illetékmentessé tette a sporttelepek s az ilyen célra átalakítandó ingatlanok vásárlását, lehetővé tette az ekhós adózást a sportolóknak és edzőknek.

elfogadni. Az adatokból egyébként könnyen kiszámítható, hogy két-hárommilliós átlagos támogatással kalkuláltak. A húszmilliárdos éves összeg viszonylag nagynak mondható: az állam az idén 31 milliárd forintot ad a sportnak, a piaci szféra hozzájárulása 7–11 milliárd közé tehető. A kormányzat korábbi lépései között illetékmentessé tette a sporttelepek s az ilyen célra átalakítandó ingatlanok vásárlását, lehetővé tette az ekhós adózást a sportolóknak és edzőknek.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.