A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által kiadott legújabb elemzés szerint 1980 óta mintegy 20 százalékkal nőtt az állami szociális kiadások mértéke a tagországokban - a korabeli átlagos 15,6 százalékról 2007-re 19,2 százalékra emelkedett az erre fordított összeg a százalékában. A legnagyobb összeget minden tagállamban a nyugdíj- és egészségügyi kiadások jelentik - előbbi átlagosan 7,0, utóbbi 5,8 százalékát jelentette az egyes országok GDP-jéhez viszonyítva.
A kialakult gazdasági válság miatt a szocális kiadások GDP-hez viszonyított aránya jelentősen megnőtt a 2008-2009-es évek során, utóbbi csökkenése miatt: a 2007-es 19,2 százalékos arány 2009-re 22,5 százalékra nőtt. A legtöbb ország a megszorítások, illetve a GDP újbóli növekedése visszafordította a folyamatot, ám a szervezet várakozásai szerint még így is 22,0 százalék lesz a GDP-arányos szociális ráfordítások szintje a jövő év folyamán.
Ami Magyarországot illeti, feltűnő a szociális háló nagyvonalúsága, legalábbis a 2007-es vízválasztó vonalig. Magyarországon 2007-ben az éves GDP 22,9 százalékát költötték szociális kiadásokra, ami ugyan messze elmarad a francia, svéd vagy osztrák szociális kiadások szintjétől (28,4, 27,3, illetve 26,4 százalék), ám a 2004-ben az Unióhoz csatlakozott országok közül messze a legmagasabb az arány. (A régióból utánunk Szlovénia következik, alig 20,3 százalékkal, Lengyelországban az arány 19,8 százalék, míg például Észtországban alig 13.)
A magyar állam 2007-ben a GDP 9,1 százalékát költötte nyugdíjra és 5,2 százalékot egészségügyre, de feltűnően magas a még aktív korúak támogatására elköltött 5,3 százalék is. Egyéb szociális kiadásokra 2,9 százalékot fordított az ország.
