Ismét Simor Andrást támadják
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz IMF–EU-tárgyalásokat is megakaszthatja a szakmai előkészítés nélkül bedobott MNB–PSZÁF-integrációs ötlet.
Hideg zuhanyként érte a szakmát az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága által bedobott ötlet, miszerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) összevonnák a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB). A 2010-es választások körül már felröppent, hogy egy kézben fognák össze a két felügyeleti területet, azóta viszont úgy tűnt, hogy kiáll a kormány a kettébontott rendszer mellett. A jelenlegi megoldás, miszerint a mikro- és makroprudenciális hatóság két külön szervezet, a régióban egyedül Lengyelországban van érvényben.
A lépésnek inkább a tálalása, az előkészítetlensége, illetve a sejthető politikai indíték az, ami felháborodást okozott. Az úgynevezett átmeneti törvényhez benyújtott módosító rövid szövegéből ugyanis kitűnik, Simor András jelenlegi jegybankelnökből a PSZÁF-elnökkel együtt alelnököt csinálna, az új intézmény élére pedig új vezetőt tenne. A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón már visszakozott is Giró-Szász András, szerinte nincs is kormányzati szándék az egyesítésre, csak nyitva akarták hagyni a lehetőséget, hogy a következő 5-10 évben a kormány meghozhassa a döntést.
A szakmai vitát a döntés előtt szokás lefolytatni – nyilatkozta lapunknak Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, aki a Magyar Közgazdasági Társaság alelnökeként arról számolt be, ilyen egyeztetés nem történt. Sőt, elvárható lenne, hogy a nemzetközi szervezetekkel is konzultáljon a kormány egy ilyen előterjesztést megelőzően, ami a volt jegybankelnök tudomása szerint ugyancsak nem történt meg. Azt is hozzátette, vannak szakmai érvek az összevonás mellett.
A magyar rendszerben a monetáris politika meglehetősen konzervatívnak számít, de a devizahitelezés felfutása is jelzi, hogy a szabályozás nem volt hatékony. A kockázati tényezőket túl lazán kezelte, hiába szerepelt az már a 2001-ben elfogadott jegybanktörvényben is az MNB feladataként, valódi eszközt nem rendelt a törvény a feladat ellátásához. Szervezetileg is indokolt lehet a lépés, mivel vannak olyan szinergiák, amelyeket ki lehetne használni, mert jelenleg külön együttműködési nyilatkozatokkal kell biztosítani a működést.
A Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val a készenléti hitelmegállapodásért folytatott tárgyalásokat is megakaszthatja a szóban forgó módosítás, de legalábbis jócskán lelassíthatja azt, amennyiben szembeszáll a kormány az EKB véleményével, és szembemegy az uniós rendelkezésekkel – vélekedik egy neve elhallgatását kérő piaci szakértő. Az Európai Központi Bank tegnap kiadta az előző nap megjelent jegybanktörvény-tervezetre vonatkozó értékelését is. A kormány által november elején elküldött szöveg alapján íródott vélemény megismétli az MNB-törvény gyakori módosításaival kapcsolatos korábbi észrevételeket. A függetlenséggel összefüggésben megjegyzi: a központi bankra vonatkozó jogi keretnek szilárd alapot kell biztosítani.
Az EKB szerint a törvényjavaslat kormány elé terjesztett változata lényeges módosításokat tartalmaz az EKB-hoz benyújtott változathoz képest. „Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-val szembeni konzultációs kötelezettségét” – tartalmazza az állásfoglalás.
Az IMF is vizsgálja a jegybanktörvényt érintő javaslatokat – mondta David Hawley, az IMF szóvivője Washingtonban. Hozzátette: „Vizsgáljuk a legújabb törvényjavaslatokat, amelyek a központi bankot érintik, és a függetlenség csorbulása jelentős okot adna az aggodalomra.”
A működőképesség határán az MNB
Drámai hangon beszélt a monetáris politika működéséről Simor András az Indexnek. Az MNB elnöke nem cáfolta azt a pletykát, miszerint már most is a kormány akarata érvényesül a monetáris tanácsban, az új jegybanktörvényben foglaltakat pedig szerinte lehetetlen határidőre betartani.
