Kiderült: Az NGM szerint nem halasztható a nyugdíjrendszer átalakítása
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAktuális és tovább nem halasztható" a jövő nyugdíjrendszerével kapcsolatos döntés meghozatala egy, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) készült friss munkaanyag szerint, amelyet az [origo] megismert. "A nyugdíjrendszer átalakításának lehetséges irányai" címet viselő dokumentum több változatot taglal, és bár egyik mellett sem teszi le igazán határozottan a garast, több konkrét javaslatot is megfogalmaz.
A nyugdíjak adóztatásával kapcsolatos szabályok átírása mellett az anyag felveti egy újabb nyugdíjreform lehetőségét, körüljárja a korhatár emelésének felgyorsítását és a lépcsőzetes nyugdíjba menetel opcióját, ír az úgynevezett alapnyugdíjról és a csökkentett munkanyugdíj kombinációjáról, továbbá hangsúlyozza az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepének fontosságát, de olyan átalakítást szorgalmaz, amely kiszorítja a bankokat-biztosítókat a nyugdíjpénztárakból.
Az NGM szerint a kormány azért van lépéskényszerben, mert a hatályos nyugdíjtörvény (amelyet még 1997-ben a magán-nyugdíjpénztárakat megteremtő nyugdíjreform részeként a szocialista Horn-kormány alkotott) szerint 2013 fordulópontot jelentene a nyugdíjak számításában. Az eddigi nettó átlagkereset helyett a havi bruttó átlagkereset lesz a nyugdíj kiszámításának alapja, és egyúttal 2013-tól személyi jövedelemadót kell fizetni a nyugdíjak után (A pontos adózási szabályokat még meg kellene alkotni.).
Mindez két szempontból teszi sürgőssé a beavatkozást a Fidesz-kabinet számára. A kormány többször hangsúlyozta, hogy nem teszi adókötelessé a nyugdíjakat, viszont ha ennek megfelelően jár el, akkor a nyugdíjszámítás alapját is meg kell hagynia a jelenlegi rendszer szerint, feltéve, ha nem akarja, hogy sokkal több pénzt kapjanak jövőre a nyugdíjasok. Az NGM munkaanyagában is ez szerepel, és a 2013-tól érvényes szabályok hatályon kívül helyezését javasolja – írja az [origo].
A dokumentum a jelenlegi nyugdíjrendszer más elemeit is megváltoztatná. A nyugdíjkorhatárról szólva például felveti a Bajnai-kormány által megkezdett emelés felgyorsítását, és a mostani féléves ugrás helyett (amelynek révén a 62 éves határ 2014 és 2021 között emelkedik 65-re) éves ugrást javasol az 1954 után születettek számára, hogy az emelés már 2019-ig befejeződjön.
Emellett azonban a "lépcsőzetes nyugdíjba vonulás" lehetőségét is végiggondolandónak tartja, annak ellenére, hogy a kormányzati kommunikációban folyamatosan az jelenik meg, hogy egységes, általános nyugdíjkorhatárra van szükség, vagyis arra, hogy a hivatalos öregségi korhatárnál sem előbb, sem később ne vonuljon vissza senki.
A svéd modell
2013-tól két út áll a Fidesz-kormány előtt, derül ki az anyagból. Az egyik szerint minimális változtatást hajtanának végre a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényen (legfőképpen nem lépne hatályba az, ami 2013-ban automatikusan hatályba lépne). A másik szerint az egész állami nyugdíjrendszert meg kellene reformálni. Nyugdíjreform címen négy változatot vázol a minisztérium: a német pontrendszert, a svéd nyugdíjmodellt, a nyugdíjstratégia-nyugdíjpolitikai koncepció című elképzelést (amely az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közös anyaga) és végül a szolgálati idővel arányos és jövedelemmel arányos részekből álló nyugdíjrendszert (ez a már említett alapnyugdíjas és csökkentett munkanyugdíjas verzió).
Mindegyiket röviden ismerteti, mellettük és ellenük szóló pontokat is felsorakoztat az NGM, de a legtöbb érvet a svéd modell mellett hoz. Az egyéni számlás (NDC) állami nyugdíjrendszerként is emlegetett svéd szisztéma évek óta a Fidesz szakpolitikusainak kedvelt modellje. A 2010-es választások nyitányaként fontos kampánytémává lépett elő, de akkor a szocialista párti támadások miatt visszavonulót fújt a Fidesz, és tagadta, hogy a svéd modell bevezetésére készülne. Később Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos kijelentette, hogy szívesen lenne svéd nyugdíjas, az elmúlt hetekben pedig már mint a párt szóvivője fogalmazta meg, hogy a kormánypárt nyugdíjtervének alapját a Századvég Gazdaságkutató műhelytanulmánya képezi, márpedig ez éppen a svéd modell alkalmazásának lehetőségeit járja körül. Selmeczi egyébként azt is mondta, hogy az év közepére eldől, melyik variáció nyújtja a nyugdíjrendszer stabil működését.
