Ezer milliárd dolláros tűzfal
A korábban felmerült lehetőségek közül az euróövezeti mentőalapok rendelkezésére álló hitelkeret legkisebb mértékű emelésében állapodtak meg péntek–szombati koppenhágai ülésükön a valutaunió pénzügyminiszterei (Eurogroup). A tárcavezetők ugyanis a jelenlegi ideiglenes mentőalap, a jövő év közepéig működő EFSF és az idén júliustól felálló állandó mentőalap (ESM) egyesített, egy évre szóló hitelkeretének összegét az eddigi ötszázmilliárd euróról hétszázmilliárdra emelték.
Az ülés után Jean-Claude Juncker, az Eurogroup vezetője nem tartott sajtótájékoztatót, a kiadott közlemény azonban úgy fogalmazott, hogy az euróövezeti adósságválság tovagyűrűzésének megakadályozására szolgáló tűzfal nagyságát összességében 800 milliárd euróban határozták meg, miután a 700 milliárdos összeget további 100 milliárddal egészítik ki, ekkora öszszeget különítettek el ugyanis kétoldalú hitelek formájában már Görögországnak.
A 800 milliárd eurós összeg hangsúlyozásának azért van jelentősége, mert az dollárban kifejezve valamivel meghaladja a piacok számára szombolikus üzenetet jelentő 1000 milliárdos összeget. A tűzfal nagysága azonban elmarad attól az 1000 milliárd eurótól, amelyet az OECD tart szükségesnek az adósságválság megfékezésére. Berlin azonban csak a mentőalapok minél kisebb méretű növelésébe egyezett bele, miután a német közvélemény jelentős része ellenzi a korábban felelőtlenül gazdálkodó, bajba került eurózónatagok adófizetők pénzéből történő további kisegítését.
Mindamellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója üdvözölte a koppenhágai döntést. Christine Lagarde kiemelte: ez megnyitja az utat az előtt, hogy az IMF tagállamai növeljék hitelkeretüket az eurózóna válságának kezelése céljából.
Az IMF-vezérrel ellentétben az első elemzői értékelések kétségüket fejezték ki, hogy az euróövezeti mentőalapok hitelkeretének minimális mértékű megemelése hosszabb távon elegendő lesz-e a piacok megnyugtatására.
