BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Halálra ítéli az ACTA-t az Európai Unió?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Januárban még az EU és 22 uniós tagállam képviselője is aláírta az amerikai kezdeményezésre indult hamisítás elleni megállapodást, ám az elmúlt hónapokban számos ország hátrált ki az ACTA mögül.

Nagyon úgy tűnik, hogy elkaszálja az Európai Unió az – alapvetően az internetes kalózkodással szembeni hatékonyabb fellépést szorgalmazó – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA). A hét elején ugyanis David Martin, a jogérvényesítési megállapodás brüsszeli főelőadója felszólította az Európai Parlament (EP) képviselőit, hogy ne szavazzák meg a sokat vitatott egyezményt. A raportőr álláspontját azzal indokolta, hogy úgy látja: a megállapodás várható előnyei eltörpülnek azok mellett a potenciális veszélyek mellett, amit szabadságjogok korlátozása révén magában rejt a kontraktus elfogadása.

A főelőadó véleménye ugyan még nem jelenti azt, hogy az EP automatikusan elutasítja a megállapodást, jelenleg azonban valószínűbbnek tűnik ez a kimenetel – jelezte Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense. Mindez annak ellenére így van, hogy az Európai Bizottság (EB) szakértők többsége szerint továbbra is elkötelezett híve az ACTA-nak, s így minden bizonnyal erősen lobbizik majd a megállapodás mellett a következő hónapokban. Ráadásul, a szerződés várhatóan akkor sem lép még jó ideig hatályba, ha a parlament mégis rábólint a ratifikálásra, ugyanis időközben az EB felkérte az Európai Bíróságot, hogy vizsgálja meg, nem ütközne-e uniós jogrendbe a megállapodás jóváhagyása. Bár Mezei Péter szerint a bíróság feltehetőleg zöld jelzést ad, a szervezetnél korábban a hasonló kérdések kivizsgálása 1-2 évet vett igénybe, így ennyi ideig akkor is jegelik az ügyet, ha az EP esetleg nem utasítja el élből a júniusban várható szavazáson.

Gyorsan elfogyhatnak az aláírók

Az ACTA európai bukása ugyan nem jelenti automatikusan a megállapodás halálát, hiszen a kontraktust aláíró többi ország – így az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea és Marokkó – még ratifikálhatja a szerződést, szakértők szerint azonban egy európai parlamenti elutasítás után igencsak lendületét veszítené a kezdeményezés. Az ACTA „két motorja” ugyanis eredetileg egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió volt, és vélhetően az egyik fő támogató elvesztése a többieket is elbizonytalaníthatja.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.