Eurómilliárdokat veszíthetünk

A kohéziós források szempontjából a 2014–2020-as uniós költségvetési időszak egyik fő vesztese lehet Magyarország, ha a tagállamok közötti, lassan élesbe forduló tárgyalásokon – amelynek újabb állomását éppen ma tartják az illetékes miniszterek – nem módosítják az Európai Bizottság még tavaly benyújtott javaslatát. Brüsszel ugyanis egy adott ország számára folyósított felzárkóztatási támogatások összegét egységesen a GDP 2,5 százalékában maximálná szemben a jelenlegi helyzettel, amikor tagállamonként differenciálva szabták meg az elnyerhető kohéziós támogatások felső határát, az ún. capping-et. Ez pedig hazánk esetében jelenleg a GDP mintegy 3,1 százalékát jelenti (a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt a küszöb 3,52 százaléknál lett meghúzva).

Magyar szempontból az sem kedvező, hogy Brüsszel hosszú távú makrogazdasági előrejelzések alapján állapítja meg a 2020-as időszakig az egyes tagállamok GDP-szintjét, amely meghatározza a capping értelmében lehívható támogatások mértékét is. A jelenlegi kedvezőtlen magyar GDP-prognózisok – melyek az unió legkisebb, mindössze 1,4 százalékos, átlagos növekedési ütemét valószínűsítik a 2014–2020-as időszakra – így alapvetően negatívan befolyásolják a majdani kiosztható források mértékét.

A capping és a kedvezőtlen GDP-előrejelzés együttes hatásaként a brüsszeli javaslat értelmében a jelenlegi 25 milliárd eurós hétéves kohéziós keretünk 20 milliárdra csökkenhet a 2014–2020-as idő­szakra. Akár 20 milliárd eurónál is kevesebb lehet a keretünk, ha a Bizottság a GDP-előrejelzések hamarosan elkészülő felülvizsgálatában az eddiginél is rosszabb jövőbeni GDP-számokat határoz meg hazánk esetében.

A forrásvesztés megakadályozása érdekében Magyarország olyan javaslatot dolgozott ki, amely a nettó befizető tagállamok megnyerése érdekében úgy garantálná a jelenlegi magyar támogatási szint megtartását, hogy az nem okozna túl nagy terhet az EU-büdzsének – tájékoztatták lapunkat diplomáciai források. A javaslat értelmében az egy főre jutó GNI tekintetében az EU-átlag 75 százaléka alatt lévő tagországok számára úgynevezett biztonsági hálót hoznának létre, ami azt jelentené, hogy ezen országok esetében nem csökkenhetne a jelenlegi kohéziós támogatások mértéke. Ezen opció hazánk mellett csupán a három balti országot érintené, így a teljes EU-ra elkülönített kohéziós források – Brüsszel által 336 milliárd eurósra tervezett – kerete csupán 7,58 milliárd euróval növekedne. A kelet-európai tagállamok közül még Románia, Bulgária, Szlovákia és Lengyelország található a 75 százalékos fejlettségi küszöb alatt, azonban mind a négy ország magasabb támogatásra lesz jogosult a 2007–2013-as szinthez képest.

Lapunk úgy értesült, hogy a soros dán EU-elnökség kohéziós javaslataiban nem szerepel a magyar ötlet, ettől függetlenül a június végi EU-csúcsig napirendre kerülhet hazánk javaslata. Koppenhága a jelenlegi tervek szerint csak részben orvosolná a magyar problémát. A brüsszeli javaslathoz képest ugyanis magasabb támogatási felső határt alkalmazna azoknak az országoknak az esetében, ahol a növekedési mutató 2008 és 2010 között alacsonyabb volt az EU-átlagnál. A dán tervezetben a 2,5 százalékos brüsszeli capping-javaslattal szemben konkrét számként a „2,X” kitétel szerepel, ami azt jelenti, hogy módosulhat a hazánk számára kedvezőtlen bizottsági javaslat. A 2,X javaslat viszont azt is jelzi, hogy Dánia a capping mértékét nem emelné 3 százalékra, miközben a magyar forrásvesztés elkerüléséhez mintegy 3,1 százalékra kellene feltolni a küszöböt.

Tar Gábor Sok múlhat az áfa- és a társfinanszírozási szabályokon Az elnyerhető kohéziós támogatások felső határának meghatározása mellett más technikai kérdéseknek is jelentős pénzügyi vonzatai vannak magyar szempontból. Egyáltalán nem mellékes például, hogy miként szabják meg az uniós társfinanszírozás mértékének felső plafonját, mely az általános szabály szerint a legfejletlenebb régiókban jelenleg maximum 85 százalék. Értesülésünk szerint most viszont van olyan javaslat is, amely akár 75 százalékra vinné le ezt a szintet. Emellett nyomást gyakorolhat a hazai büdzsére az is, ha az Európai Bizottság javaslata alapján megszűnne a szabály, mely szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamok a vissza nem igényelhető áfát uniós forrásból támogatható projektköltségként számolhatják el. A magyar érdekek szempontjából az sem kedvező, hogy Brüsszel a Kohéziós Alapból 10 milliárd eurót csoportosítana át az újonnan létrehozandó infrastrukturális alap, az Európai Összekapcsolódási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) számára, amely a közlekedés, az energiahálózatok és az infokommunkáció terén finanszírozna határon átnyúló projekteket. Nagy a veszélye annak ugyanis, hogy az ilyen projektekben alulreprezentált Magyarország arányaiban jóval kevesebb forráshoz juthat a 10 milliárdos keretből, mint ha ugyanezt az összeget közvetlenül osztanák ki a tagállamoknak.

-->