MNB: A külföldi források helyett egyre több a kockázatos devizaswap
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBár az elemzők többsége előzetesen egyetértett abban, hogy a kamat nem változik, a Reuters múlt csütörtökön megjelent összesítésében az inflációs kockázatokra hívták fel a figyelmet, prognózisuk szerint jövőre az átlagos infláció 3,7 százalék lesz, és a 2013 decemberi 3,6 százalék is felette lehet a 3 százalékos inflációs célnak.
Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa (MT) áttanulmányozta az MNB szakértői által készített 2012. áprilisi, „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című kiadványt. Az MT megállapította, hogy a magyar pénzügyi közvetítőrendszer továbbra is stabil, sokkellenálló-képessége erős, ugyanakkor egyre kevésbé támogatja a gazdasági növekedést. A hitelintézeteknek a végtörlesztés és a hitelportfolió minőségének romlása jelentős veszteségeket okozott, azonban ezt az anyabankok hazai leánybankokban végrehajtott tőkeemelései kompenzálták.
A MT értékelése szerint növekszik, főként a vállalati szegmensben, a kritikus hitelszűke kialakulásának kockázata, mivel a pénzügyi rendszer eddig is alacsony hitelezési hajlandósága mellett a hitelezési képessége is romlik. A hitelezési képesség romlása mögött az erőltetett külföldi forráskivonás, a deviza-swap állomány gyors és nagymértékű felépülése, valamint a problémás vállalati hitelek magas aránya áll.
Egyre többen hajlanak majd a kamatcsökkentésre
A jegybank már utalt arra, hogy a most megjelenő Inflációs Jelentésében lefelé módosítja a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, azonban a gyengébb gazdasági aktivitás a folyamatos adóemelések miatt egyelőre nem eredményezett alacsonyabb inflációt. A májusi inflációs adat ugyanakkor a kedvezőtlenebb év eleji számok után kellemes meglepetést okozott, az adóemelések hatásától mentes, rövidebb bázisú adatok az infláció csökkenését vetítik előre - írja elemzői kommentárjában Bebessy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolio menedzsere.A globális élelmiszer- és olajárak mérséklődése, illetve a forint jelentős júniusi erősödése is a pénzromlási ütem csökkenését eredményezhetik. Az év elejéhez képest javuló inflációs kilátások, az egyre gyengébb gazdasági növekedés, az IMF tárgyalások várható megkezdése és a feltörekvő piaci országokat általánosságban jellemző alacsony kamatszint véleményünk szerint egyre több monetáris tanácstagot terel majd a kamatcsökkentést szorgalmazók táborába. Az eurózóna kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság, illetve az IMF tárgyalásokon várható feszültségek továbbra is rendkívül óvatos monetáris politikát indokolnak, ami azonban nem zárja ki a monetáris kondíciók enyhítését - zárul a Budapest Alapkzelő elemzése.
A magánszektor hitelállományának zsugorodása és az ország nettó külső adósságának mérséklődése azt eredményezi, hogy a bankrendszer egyre kevésbé ráutalt a külföldi forrásokra, ez hosszú távon kedvező folyamat. A nettó külső adósság meredek csökkenése azonban nem kívánatos, mert a nagymértékű külföldi forráskiáramlás jelentős reálgazdasági költséggel járó vállalati hitelszűkét okozhat. Az erőltetett forráskivonás hátterében az európai bankok gyors mérlegzsugorodása és a hazai bankok gyenge nyereségessége, illetve forrásvonzó-képessége áll. Az MT szükségesnek tartja, hogy a hazai bankrendszer jövedelemtermelő képessége helyreálljon és ezáltal a külföldi forráskiáramlás lelassuljon. A végtörlesztés következtében lecsökkent teljesítő állomány miatti bevételkiesését közép távon kompenzálhatja a bankadó csökkenése, az egyszeri jövedelmezőségi sokkok elmaradása és a kockázati költségek mérséklődése.
A devizafinanszírozás biztosításában a külföldi források helyét növekvő mértékben a kockázatosabb devizaswapok veszik át. Mivel az MT megítélése szerint a magas devizaswap-állományra épülő üzleti modell jelentős mértékben növeli a kockázatokat, ezért az MNB megvizsgálja egy új, makroprudenciális szabályozási eszköz bevezetésének lehetőségét.
A vállalati hitelportfóliót tekintve a nemteljesítő és átstrukturált hitelek állománya jelenleg eléri a teljes hitelportfolió negyedét, és a következő években is további emelkedés várható. A hitelezési aktivitás növeléséhez az MT álláspontja szerint elengedhetetlen a meglévő problémás vállalati portfolió mérlegből történő kitisztításának, vagy teljesítővé tételének felgyorsítása.
Az MT továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja a kormány és az EU/IMF közötti hitelmegállapodás mielőbbi megkötését. A megállapodás csökkentené az ország kockázati felárát, ami mérsékelné az állam és a bankrendszer finanszírozási költségeit. Hozzájárulna ahhoz is, hogy a hazai bankrendszer mérlegalkalmazkodása — és ennek következtében a nettó külső adósság csökkenése — kisebb reálgazdasági áldozatok mellett fokozatosan és kiszámítható módon mehessen végbe. Ez utóbbi folyamatot az EU/IMF megállapodáshoz kapcsolódó, az anyabanki kitettségekre vonatkozó kötelezettségvállalás is erősíthetné.
A globális élelmiszer- és olajárak mérséklődése, illetve a forint jelentős júniusi erősödése is a pénzromlási ütem csökkenését eredményezhetik. Az év elejéhez képest javuló inflációs kilátások, az egyre gyengébb gazdasági növekedés, az IMF tárgyalások várható megkezdése és a feltörekvő piaci országokat általánosságban jellemző alacsony kamatszint véleményünk szerint egyre több monetáris tanácstagot terel majd a kamatcsökkentést szorgalmazók táborába. Az eurózóna kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság, illetve az IMF tárgyalásokon várható feszültségek továbbra is rendkívül óvatos monetáris politikát indokolnak, ami azonban nem zárja ki a monetáris kondíciók enyhítését - zárul a Budapest Alapkzelő elemzése. Az IMF tárgyalások lezárása stabilizálhatja a forint árfolyamát Miközben a reálgazdasági folyamatok (GDP, fogyasztás, beruházások) alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, az elmúlt hónapokban fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre – vélekedett Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a hazai gazdaság sérülékenységét igen jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek, míg az IMF tárgyalások megkezdésének reményére a forint erősödése, illetve a kockázati prémiumok csökkenése felülmúlta a régiót.
„A közeljövőben bevezetésre kerülő új adónemek nem teszik lehetővé, hogy jövőre a 3 százalékos inflációs cél teljesüljön – noha a belső kereslet hiányában a jegybank elvileg áttekinthet az adóemelések okozta egyszeri inflációs tényezőkön” – értékelte a folyamatokat Suppan Gergely.
Úgy látja, az IMF tárgyalások lezárása stabilizálhatja a forint árfolyamát, illetve jelentősen csökkenheti az állampapírhozamokat és a kockázati felárakat, így annak lezárását követően kerülhet csak sor a kamatok csökkentésére, azonban ahhoz az is szükséges, hogy az olajárak zuhanása mellett a forint erősödése a középtávú inflációs kilátásokat is érdemben javítsa. „Az év végére 6,50-6,75 százalékos alapkamatra számítunk, ami jövő év végére fokozatosan 6 százalékra csökkenhet” – vetítette előre. -->
