BUX 41,473.45
-3.32%
BUMIX 3,899.47
-2.03%
CETOP20 1,970.31
-1.12%
OTP 10,290
-4.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-5.25%
+25.00%
-0.37%
0.00%
-0.14%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,716
-5.37%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.52%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
0.00%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,172
-4.56%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Chio: Leradíroztak minket a térképről

Komoly terhet ró az élelmiszeripar egyes szegmenseire a népegészségügyi termékadó (NETA). A teher elmaradó bevételeit pótlandó a kormány többször módosította a jogszabályt.

„Leradíroztak minket a térképről” – érzékeltette az anyavállalatukhoz, az Intersnack Knabbergebaek GmbH-hoz fűződő viszonyt a Bloomberg hírügynökségnek a napokban Ágyai Szabó Gábor. A Chio Magyarország Kft. marketing- és üzleti kapcsolatokért felelős vezetője a chipsadóval kapcsolatban kifejtette: a 2010-es tervek szerint a hazai leány komoly forrásokat kapott volna, ám az új közteher miatt Németországban megváltoztatták a döntést.

A forráshiánynak komoly következményei vannak: tavaly a chipsadó bevezetésekor a Világgazdaság elsőként írta meg, hogy a jogszabály hatására beruházások maradnak el. „Német tulajdonosaink a chipsadóról értesülve még júniusban úgy döntöttek, hogy sem a tervezett pop-corn-gyártósort, sem a mogyorós termékek gyártócsarnokát nem Magyarországra telepítik” – mondta el akkor a Világgazdaságnak Ágyai Szabó Gábor. A Chiónál most úgy látják, nem is lesz ez másként, amíg a hazai szabályozási rendszer nem változik.

Pedig a népegészségügyi termékadó tavalyi bevezetése óta többször is változott – meglehetősen jelentősen. Több alkalommal módosult – emelkedett – a díjtételek mértéke, és vannak tervek arra is, hogy további termékkörökre is kiterjesszék a terhet. A chipsadó első bevezetésénél a jogszabály hatálya alá kerültek a koffeintartalmú italok, erre válaszul például a Hell gyorsan módosította termékei összetételét, és a teobromin váltotta fel az addig használt koffeint. A kormány viszont most a termékek metil-xantin-tartalma után vetne ki adót. Ezalól nehéz lenne kibújni, mivel a koffein és a teobromin, illetve a teofillin is metil-xantin-származék.
Pedig az adó miatt az élelmiszeripar már eddig is kénytelen volt veszteségeket elszenvedni, amelynek következményei is vannak. Bélai Krisztina, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára nemrégiben lapunknak kifejtette: aránytalanul nagy teher hárul az édesiparra, amelynek következtében a piac érzékelhetően stagnál, sőt egyes szegmensek esetében visszaesés tapasztalható. „Az új teher miatt beruházások maradtak el, így a létszámbővítési terveket is zárójelbe tette a chipsadó”. Az ugyancsak termékadó-köteles üdítőital-ágazatban is több száz embertől voltak kénytelenek megválni az elmúlt hónapokban, és – kevés kivételtől eltekintve – a beruházásokat is jobbára elhalasztják.
A chipsadó többszöri változtatásának oka alighanem az, hogy a bevételek némileg elmaradnak a várakozásoktól.

Új technológiák

A Népegészségügyi termékadó adózandó termékkörének bővítése kapcsán az élelmiszergyártók újabb csoportja aggódik a fogyasztás visszaesése miatt. Nemcsak az adóteher miatt kerülhetnek azonban gondba a gyártók, hanem a chipsadó hatálya alá nem eső termékek kereslete is csökkenhet a transzzsírsavaktól való fogyasztói félelem miatt. Az újabb chipsadók miatt a közelmúltban valóban több sajtóhír is megjelent, miszerint a margarinok nagy mennyiségben tartalmaznak egészségre káros transzzsírsavakat. Az Unilever Magyarország azonban közleményben tudatta: az általa forgalmazott margarinok transzzsírsavtartalma minimális, jóval kevesebb az Egészségügyi Világszervezet által javasolt határértéknél.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek