Csökkenő segítség

Két rossz lehetőség közül választhatott a Belügyminisztérium az önkormányzati támogatások kiosztásánál. Vagy kevés helyre adnak nagyobb összeget, amivel őket kihúzhatják a bajból, ám a többiek lemaradnak, vagy majdnem mindenhova adnak annyit, ami önmagában szinte semmire sem elég. A dilemma ismert évek óta, a kormány pedig ismét azt a megoldást választotta, amit korábban: szinte mindenki egy keveset kap. Júliusig a hátrányos helyzetű önkormányzatok közül 887 pályázott a felzárkóztatást segítő állami támogatásra, közülük 837 pedig el is nyert valamekkora összeget. Egy hónapja 1345 település kapott állami segítséget.

Ebben az új ütemben 3,5 milliárd forintot kaptak a legrosszabb anyagi helyzetű települések, 2012-es összesítésben pedig már 13 milliárdnál jár az állami támogatás. Arról nincs pontos összesítés, hogy ez mekkora része annak, amennyire pályáztak, de a legtöbb helyen, különösen a kistelepüléseken 1,5–3-szoros eltérésről beszélnek. Az országos összkép a támogatási lista elején megváltozott a korábbiakhoz képest. Eddig a legtöbbet Észak-Magyarország települései és a rendszerváltás előtti iparvárosok kapták – ehhez képest az idei év első felében a legtöbb támogatás, 201 millió forint Szombathelynek jutott. Ám ez is jóval elmarad attól a 378 milliótól, amihez a tavalyi legnagyobb összeget elnyerő Miskolc akkor hozzájutott. A lista további részein visszaáll a jól ismert összkép: a második legtöbbet, 123 milliót Komló kapta, az első kettő után pedig sehol nincs az összesítés elején egy dunántúli település sem. A most kiosztott felzárkózási támogatásból a legnagyobb összeget Barcs, Hajdúsámson és Salgótarján kapta meg, 36-36 millió forintot. Ide lehet persze számolni a borsodi Edelényt is, amelynek a számítás különösségei miatt ennél két forinttal ítéltek kevesebbet, így egyértelmű az észak-magyarországi túlsúly.
2011-ben több önkormányzat panaszkodott, hogy szinte semmire sem elegendő összeg jutott nekik. Százezer forint alatti támogatás sok helyen előfordult, de a Veszprém megyei Megyernek például alig 14 ezer forintot ítéltek oda. Idén ez nem történt meg: a felzárkózási támogatásokból egy, a korábban megadott gyorssegélyekből pedig két település kivételével mindenhova legalább 300 ezer forint jutott, százezernél kevesebbet pedig egy helyre sem adtak.
Az ellenben, hogy az ország önkormányzatainak több mint harmada kaphatott eddig idén valamilyen hátrányos helyzetűeknek járó állami segítséget, jelentős problémákat jelez. Mindezt úgy, hogy már ez is javuló tendenciát mutat; tavaly a települések közel fele számított hátrányos helyzetűnek. Ennél is súlyosabb volt a megyék közt az arány – ez vezetett oda, hogy a megyéket gyakorlatilag kiürítették, és szinte minden feladatukat az állam vette át.

Kevesebb támogatás, zavarosabb feladatkör

Tavaly 31 milliárd forintot osztott szét a Belügyminisztérium, idén 23 milliárd állami támogatás jut az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, azaz rövidebb nevükön önhikis önkormányzatoknak. A csökkenés egyértelmű, igaz, más támogatások némileg kompenzálják a kieső bevételeket. A 2013-as helyzet egyelőre alig átlátható. Az önkormányzatoknak juttatott összes állami pénz 493 milliárddal csökken, de kevesebb lesz a kiadási kényszer is, igaz, korábbi számításunk szerint nem ennyivel. Az átláthatóságot nehezíti, hogy továbbra sem egyértelmű, pontosan milyen feladatkörük lesz az önkormányzatoknak 2013-tól, és azok anyagi részleteit hogyan szabályozzák – vagyis nem lehet egyértelműen kimondani egy számot, mennyivel jut kevesebb nekik, egyedül annyi a biztos, hogy kevesebb, mint idén.