Újabb ítélet EU-pénzről

Legkorábban októberben dönthet az Európai Bíróság első fokú fóruma, a Törvényszék a Brüsszel szerint szabálytalanul felhasznált, több mint 700 millió forintos uniós SAPARD-támogatás sorsáról – tudtuk meg a luxembourgi székhelyű testület sajtóosztályától. Magyarország tavaly júniusban fordult bírósághoz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pénzek ügyében, miután az Európai Bizottság 2011 márciusában 2,5 millió eurós támogatás visszafizetésére kötelezte hazánkat.

A SAPARD-program keretében Magyarország 2000 és 2006 között évente közel 40 millió euró összegű mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást kapott. E keretből Brüsszel azért rendelte el a 2,5 millió eurós, 2004-ben folyósított támogatás visszafize­tését, mert szerinte a programot végrehajtó hazai hatóság több esetben is megsértette a tá­mogatások kifizetésére vonatkozó három hónapos határidőt. Magyarország azonban vitatja a bizottság azon megállapítását, hogy a három hónapos határidő számítása során azon dátumot kell kiindulási pontnak tekinteni, amikor a hatóság befogadta a kifizetés iránti kérelmet, és úgy véli, hogy a határidő számítása szempontjából a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum hiánytalan beérkezése számít mérvadónak. Magyarország sze­rint a kifizetéseknek a vitatott esetekben történt késleltetése a támogatás odaítéléséhez szükséges nélkülözhetetlen in­formációk beszerzéséhez, és ezáltal az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez volt szükséges.

Az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa, Lehóczki Balázs lapunknak elmondta: gyakran vannak olyan eljárások, amelyeket a tagállamok azért indítanak a bizottság ellen, mert az szabálytalanság miatt kizárt bizonyos kiadásokat az uniós támogatások hatálya alól. Ez különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos uniós támogatások területén fordul elő sokszor, és legtöbbször a dél-európai országok érintettek.

Hazánk esetében eddig egy ilyen ügy, a határellenőrzésre 2004–2006 között folyósított schengeni pénzekről szóló vita szerepelt a bíróság előtt. Ebben a perben pár hete a Törvényszék végzése helyben hagyta a bizottság döntését, mely 3,5 milliárd forintos támogatás visszafizetését rendelte el a hazánknak juttatott mintegy 40 milliárdos keretből. Brüsszel szerint ugyanis a magyar állam olyan kiadások – mint például a 2007-ben beszerzett három vízágyú – finanszírozására is igénybe vette a támogatást, amelyek nem vagy csak részben szolgálnak határellenőrzés céljára.

Az Európai Bíróság előtti eljárásban Magyarországot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseli. Arra a korábbi kérdésünkre, hogy a kormány fellebbez-e a visszafizetést helyben hagyó bírósági végzés ellen, a tárca megkeresésünkre azt közölte: ez ügyben jelenleg egyeztetés zajlik a kérdésben érintett minisztériumok között.

25 millió eurót kértek vissza

Az uniós agrárkifizetések terén az Európai Bizottság többször kifogásolta egyes támogatások felhasználását. 2009 őszén 12 millió euró visszafizetését rendelte el a parcellaazonosító rendszer és a földterületek felszínét érintő egyéb ellenőrzések hiányosságai miatt. 2010 nyarán közel 13 millió eurót követelt vissza, az összeg javát, 11 millió eurót intervenciós cukorfelvásárlás, félmillió eurót pedig a gabona-közraktározás és a cukorexport-ellenőrzés hibái miatt. A 11,5 millió eurós tétel visszafizetésének jogosságát a szaktárca is elismerte, ám azt vitatta, hogy 1,5 millió eurót kelljen visszafizetni a területalapú támogatási rendszer (SAPS) felső határának túllépése és a cukortámogatási szabályozás alkalmazásának hiányosságai miatt. Utóbbi ügyekben egyeztetések indultak a szaktárca és Brüsszel között.