Az új kamarai vegyestagozat elnökévé Fasimon Sándort, a Mol Nyrt. ügyvezető igazgatóját választották meg. Varga Mihály miniszter, a Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság elnöke szerint a keleti nyitás nem az rovására történik, hanem a vele való kapcsolatok mellett, hiszen kitűnt, hogy Brüsszel nem tudja minden gondunkat önmaga megoldani.
A májusi asztanai látogatás óta 25 millió euró értékben történek üzletkötések, ő maga szeptember közepén Kazahsztánba látogat, ahol többek között a gazdasági miniszterrel tárgyal, s Kazahsztánba készül Budapest főpolgármestere is. Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára széles ívű áttekintést adott a Kazahsztánnnal, a természeti kincsekben rendkívül gazdag országgal való gazdasági kapcsolatokról, az üzleti lehetőségekről. A kétoldalú tőkekapcsolatokról szólva megjegyezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában nem szerepelnek adatok a kölcsönös befektetésekről. Ám a Molnak sikerült 27,5 százalékos részesedést szereznie a Kazahsztán északnyugati részében lévő kőolaj- és gázlelőhelyen, egy projektben.
Az MKIK tájékoztatása szerint 2011-ben Magyarország Kazahsztánba irányuló kivitelének értéke 200,9 millió USD volt, a növekedés egy év alatt 34,7 százalékot ért el. Ugyanakkor a kazah partnerek 111,2 millió USD értékű terméket tudtak elhelyezni a magyar felvevőpiacon. Az MKIK arra is felhivta a figyelmet, hogy árukivitelünk mellett 30-35 millió USD értékű szolgáltatásexport is teljesítünk, ami döntően a Tengizben tevékenykedő magyar tulajdonú építőipari cégek árbevételét jelenti. E teljesítményük 300-400 magyar állampolgár munkahelyét biztosítja. Kazahsztán a FÁK államaival folytatott magyar külkereskedelmi forgalomban már a 3. helyen áll.
A magyar adatok alapján Kazahsztán részesedése a magyar exportban 0,15 százalék, az importban pedig 0,10 százalék. Mindkét irányban rendkivül szűk a termékösszetétel. Kivitelünk döntő részét hét termék adja: gyógyszer (45,2 százalék), távbeszélő készülékek (14,4 százalék), zöldség és gyümölcs (6,9 százalék), háztartási és egészségügyi papír (6,4 százalék), hiradástechnikai eszközök (5,1 százalék). adatfeldolgozó, irodagépek (3.5 százalék),. valamint élő szarvasmarha (2,8 százalék). A Kazahsztánból érkező áruösszetétele tovább szükült. Döntő részét az energiahordozók, a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek közül a gabona, a kukorica és a textilrost teszi ki.
A két ország közötti tőkemozgás továbbra is minimális. A Kazah Nemzeti Bank adatai szerint 1993-2010 szeptembere között 53,1 millió USD magyar működőtőke-befektetés érkezett az országba, mig a kazah befektetések összege Magyarországon mindössze 100 ezer USD.
Ami a kétoldalú gazdasági együttműködés lehetséges területeit illeti, a hagyományos magyar áruszállítások növelésén túl a vegyesvállalati együttműködés perspektivikus területeként a gáz- és kőolajipart, a gyógyszer- és gyógyászati berendezés-gyártást, az élelmiszeripari, valamint az infrastruktúra-fejlesztéseket lehet megemlíteni. Bővíthető a magyar szolgáltatás-export, ám itt akadályt jelent a külföldi munkaerő alkalmazását kvótákhoz kötő kazah szabályozás. Ugyanakkor figyelembe véve a kazah kőolaj-földgáz szektor fejlesztésének eredményeit, illetve perspektíváit (Kazahsztán már középtávon jelentős kőolaj exportőrré lép elő, amihez a szállítási infrastruktúra létrehozása is jól halad), kiemelt együttműködési terület a szénhidrogén szektor.
„Az együttműködés lehetőségeit kínálja az agrárágazat is. A mezőgazdasági minisztérium által koordinált fontosabb programok a következők: parasztgazdaságok támogatása, állategészségügy és növényvédelem, mezőgépgyártás támogatása, állattenyésztési programok, az agrárszektor alternatív hitelezési formáinak kialakítása, a mezőgazdasági feldolgozó technológiák korszerűsítése. Végül kihasználatlanok a lehetőségek a turizmus területén. Magyarország és Kazahsztán között idegenforgalmi megállapodás van érvényben, ám kölcsönös turizmus alig mérhető. Fontos lépés lehetne a magyar és a kazah turisztikai szövetségek, valamint az idegenforgalmi cégek közötti kapcsolat erősítése.
Az előbb vázolt lehetőségek feltárására, kiaknázására a magyar-kazah tagozat feladatai közé tartozik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése a relációban érdekelt vállalkozások között, Ennek érdekében üzleti kapcsolatok felkutatása, létrehozása, elősegítése, ösztönzése, üzletember-találkozók szervezése, új piacok feltárása. A tagozat tagjai részére a partnerország vásárain és kiállításain való részvétel elősegítése, összehangolása, támogatása. A mikro-, kis és középvállalatok külkereskedelmi kapcsolatainak elősegítése, az növelésének és gazdasági kooperációk létrehozásának segítése. A kazah piaci helyzet felmérése, elemzése, ezekről tagjai tájékoztatása, ugyancsak tájékoztatás a Kazahsztánban érvényes kereskedelmi (minőségi, vám stb.) előírásokról és üzleti lehetőségekről. Magyar-kazah vegyes vállalatok létrehozásának, a tagvállalatok versenyképessége megtartásának és fokozásának, a változó piaci körülményekhez való alkalmazkodásuk elősegítése. És végül: kapcsolattartás Kazahsztán területi és országos kamarai szervezeteivel, valamint az ott működő hazai kereskedelmi szervezetekkel, képviseletekkel.
