Van egy fém, amit már a kínaiak se akarnak termelni, de úgy drágul, hogy már nem lehet lebecsülni
Az alumínium ára 2022 májusa óta nem látott szintre emelkedett. A fém ára hónapok óta folyamatosan emelkedik a kínai kínálat szűkülése és a kereskedelmi feszültségek miatt. A könnyűfém ára a Londoni Fémtőzsdén (LME) 1,3 százalékkal is emelkedett, elérve a tonnánkénti 2920 dollárt. A legtöbb fém ára a részvénypiacokkal együtt mozgott felfelé – mutatott rá hétfői cikkében a Bloomberg.
Az alumínium tonnánkénti ára a Londoni Fémtőzsdén délre 2912 dollárra emelkedett. A réz ára alig változott, tonnánként körülbelül 10 880 dolláron állt, míg a cink, az ólom és az ón enyhe emelkedést mutatott.
Folytatódhat az alumínium tőzsdei árának felfele menetelése
A befektetők most azt találgatják, mi következhet a múlt heti kereskedelmi fegyverszünet után. Donald Trump és Hszi Csin-ping elnökök október végén megállapodtak abban, hogy felfüggesztik az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborút. Az Egyesült Államok és Kína közötti új kereskedelmi megállapodás megszüntette a globális gazdaságot és a fémpiacokat érintő egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőt. A két fél abban egyezett meg, hogy egy év múlva újra napirendre tűzik a kérdést.
Az alumínium októberben több mint 7 százalékkal drágult, ami a legjobb havi teljesítménye volt az elmúlt bő egy évben.
A befektetők és az elemzők arra számítanak, hogy miközben a kínálati oldalról a kínai állami hatóságok korlátozásai fokozatosan szűkítik az elérhető nyersanyagot, a keresleti oldalról az olyan ágazatokban, mint az építőipar és a fogyasztási cikkek gyártása, újra élénkül a fogyasztás.
A múlt heti csúcstalálkozó után továbbra is fennállnak kockázatok, élükön a kínai gazdasági növekedés lassulásával. A hírügynökség hivatkozott egy felmérésre, amely szerint a feldolgozóipari aktivitás októberben a vártnál jobban visszaesett, az ország hivatalos gyáripari mutatója pedig a múlt héten már több mint kilenc éve tartó leghosszabb gyengülési sorozatát hozta.
Kína már 2017-ben 45 millió tonnás éves kapacitási plafont vezetett be az elsődleges alumíniumgyártásban, hogy fékezze a korábban gyorsan bővülő termelést. Tavaly az ország termelése megközelítette a 44 millió tonnát, amivel már majdnem elérte a plafont.
Kína miért korlátozta az alumíniumtermelést és -exportot?
A válasz többrétű. Kínának egyszerre kell szembenéznie az iparág jelentős túlkínálatával és azzal, hogy megfeleljen az egyre szigorúbb energia- és környezetpolitikai céljainak. Az ország vezetése egyre inkább a modernizálásra, az energiahatékonyságra és alacsonyabb karbonkibocsátásra helyezi a hangsúlyt.
Az alumínium előállításához rendkívül sok energia kell. Kína ehhez különösen nagy mértékben használ szén- vagy más fosszilis alapú villamos energiát. Az ország ugyanakkor célul tűzte ki az energiaintenzív kapacitások zöldítését, illetve a szénalapú termelés visszaszorítását. Például a nagy kapacitású gyártóhelyek egy részét olyan régiókba telepítik át, ahol több megújuló energia áll rendelkezésre.
Az alumínium mint kritikus nyersanyag a zöldenergia-átmenetben (elektromos járművek, napelemek keretei) kulcsszerepet játszik, ezért Kína számára stratégiai jelentőségű, hogy a termelést fenntartható módon alakítsa át.
Kína 2024 végén megszüntette az alumínium fémtárgyakhoz kapcsolódó exportadó-kedvezményeket. Ennek célja, hogy több fémet tartson bent az országban és csökkentse az exportból fakadó felesleget. A korlátozás már a meglévő, kevésbé hatékony kapacitások bezárásán keresztül is megvalósul.
Ha kevesebb fémet termelnek és kevesebbet engednek ki az országból, akkor szorosabb lehet a kínai belső piac.
A fentiek következtében
a kínai alumíniumkapacitás növekedése 2025-ben már csak mintegy 2 százalékosra várható.
Mivel Kína ma a világ elsődleges alumíniumtermelő országa mintegy 60 százalékos részesedéssel, az ország szabályozása meghatározó a nemzetközi piacon. A korlátozásai így hatással vannak a globális kínálatra is.
A piacok szerint Trump és Hszi tűzszünetet kötött, nincs vége a kereskedelmi háborúnak
Az amerikai tech óriások vegyes gyorsjelentéseket tettek közzé. A részvénypiac tűzszünetként értékelte a Trump–Hszi-találkozót, és megriadt kissé az amerikai jegybankelnök óvatos kommunikációjától.
